Tartalomjegyzék:
- A stressz meghatározása
- Mi a stressz?
- Mennyire gyakori ez az állapot?
- A stressz típusai
- Akut stressz
- Krónikus stressz
- Stressz jelek és tünetek
- Mikor kell orvoshoz fordulnom?
- A stressz okai
- Kockázati tényezők
- stressz szövődmények
- Stressz diagnózis és kezelés
- Melyek a stressz kezelések?
- Meditációs terápia
- Kognitív viselkedésterápia (CBT)
- Gyógyszer szedése
- Házi stressz kezelés
- Egyél egészséges ételeket
- Tanulj meg pihenni
- Hosszabbítsa barátságát
- Elég pihenés
- Rendszeres testmozgás
- Stresszmegelőzés
A stressz meghatározása
Mi a stressz?
A stressz (stressz) definíciója egy pszichológiai és fizikai nyomás, amely akkor reagál, amikor veszélyesnek tekintett helyzetbe kerül. Más szavakkal, a stressz a teste módja bármilyen típusú keresletre, fenyegetésre vagy nyomásra reagálni.
Amikor fenyegetettnek érzi magát, idegrendszere az adrenalin és a kortizol hormonok felszabadulásával reagál.
Ez a két hormon reakciót okozhat a testében, beleértve a gyors szívverést, az izomfeszültséget, a megnövekedett vérnyomást és még gyorsabb légzést. Ezt a reakciót hívják "küzdj vagy menekülj" néven, vagyis a stressz válaszának.
Legrosszabb formájában ez a pszichés és fizikai stressz további erőknek teheti ki testét a védekezés érdekében. Például arra ösztönzés, hogy fékezzen a balesetek elkerülése érdekében.
Közvetetten ez a pszichés és fizikai stressz arra késztetheti, hogy megpróbálja megmenteni magát valami sürgős és veszélyes dologban.
Ha azonban ez a pszichés stressz állapot elég sokáig és folyamatosan tart, mentális betegségeket okozhat és megtámadhatja a testi egészséget.
Mennyire gyakori ez az állapot?
A stressz olyan állapot, amellyel időről időre mindenki szembesül. Lehet, hogy rövid távon egyszer, hosszú távon pedig ismételten. Ez azért van, mert a stressz jelen van az életében, beleértve:
- Az iskolához kapcsolódó rutinszerű stressz, a rossz munkahelyi környezetből fakadó stressz, a családi problémák és a napi felelősség.
- A stressz hirtelen negatív változásokhoz kapcsolódik, például Ön vagy partnere elveszíti munkáját, váláson megy keresztül vagy bizonyos betegségeket kap.
- Traumatikus stressz, amelyet egy esemény, például baleset, természeti katasztrófa vagy olyan támadás következtében él át, amely veszélybe sodorja az embert.
Mindenkinek azonban különböző módjai vannak a stressz kezelésére, ezért egyesek gyorsan túljutnak rajta, mások pedig sokáig tartanak.
A stressz típusai
A Medline Plus szerint a stressznek két fő típusa van, amelyek általánosan ismertek:
Akut stressz
Az akut stressz rövid távú stressz, amely gyorsan elmúlik. Ezt az állapotot akkor fogja érezni, ha veszélyes helyzetbe kerül, például erősen fékezi járművét, ha el akar ütni valamit.
Krónikus stressz
A krónikus stressz olyan stressz, amely hosszú ideig, esetleg hetekig vagy hónapokig tart. Például pénzügyi problémákkal vagy stresszel szembesülve a boldogtalan otthoni életben.
Lehet, hogy annyira megszokja a krónikus stresszt, hogy nem is ismeri fel problémaként. Ha nem találja meg a stressz kezelésének módját, az egészségügyi problémákhoz vezethet.
Stressz jelek és tünetek
A krónikus stressz károsíthatja a test természetes védekezőképességét, különféle fizikai jeleket és tüneteket okozva. A következők a stressz jelei és tünetei, amelyek általában előfordulnak:
- Szédül, és ki akar szállni bizonyos helyzetekből.
- Fájdalom vagy feszültség tapasztalása az izmokban vagy az ízületekben.
- Fogcsikorgatás vagy összeszorított állkapocs.
- Fejfájás, mert folyamatosan a problémákra gondol.
- Emésztési zavarok, például hasmenés, székrekedés vagy fekélyek.
Az étvágy gyorsan növekszik vagy drámai módon csökken. - Alvászavarok, például álmatlanság tapasztalása.
- Gyorsan ver a szív.
- Hideg és izzadt tenyér.
- A test remeg és fáradt.
- Szexuális problémái vannak.
Előfordulhatnak olyan jelek és tünetek, amelyeket a fentiekben nem soroltak fel. Ha aggályai vannak bizonyos tünetekkel kapcsolatban, forduljon orvosához.
Mikor kell orvoshoz fordulnom?
Ha problémákat tapasztal, és a fent felsorolt jeleket és tüneteket tapasztalja, azonnal forduljon orvoshoz vagy látogasson el pszichológust. Különösen, ha a körülmények a következőket mutatják:
- Pánik érzés, melyet gyors légzés és versenyző szívverés kísér.
- A stressz megbénítja az otthoni és a munkahelyi tevékenységeket.
- A stressz félelmet kelt, hogy feletted nincs kontroll.
- Korábban tapasztalt traumatikus események.
A stressz okai
A stressz oka sokféle, és általában különböző dolgok váltják ki az ember életében, beleértve:
- Nagyon sok stressz érte.
- Nagy változás előtt áll.
- Aggódni valami miatt.
- Nem sok helyzet vagy az irányítás a helyzet felett.
- Nagyon súlyos felelősséggel bír.
- Nincs munkája, tevékenysége vagy változása az életben.
- Bizonytalansággal szembesülve.
Lehet, hogy egy nagy dolog okoz stresszt, majd felhalmozódik más stresszekkel, amelyek megnehezítik az ember számára a stresszel való megbirkózást.
Kockázati tényezők
Mindenki megtapasztalhatja a stresszt, de számos tényező veszélyeztetheti az embert a stressz átélésének kockázatával, mint mások:
- Korábban tapasztalt stresszt vagy volt mentális betegsége.
- Tapasztaltak korábban traumatikus eseményt.
stressz szövődmények
A hosszú távon előforduló stressz (stressz) rossz hatásokat okozhat, beleértve:
- Magas vérnyomás a pszichológiai nyomás miatt.
- A súlyos stressz szívbetegségeket okozhat.
- Cukorbetegség.
- Az elhízás vagy a fogyás drasztikusan, mert étkezési rendellenességeket okozhat.
- Depresszió vagy szorongásos rendellenességek.
- Termékenységi problémák.
- Bőrproblémák, például pattanások vagy ekcéma.
Ha már vannak bizonyos egészségügyi problémái, a stressz rossz hatásai az állapot vagy tünetek súlyosbodása.
Stressz diagnózis és kezelés
A megadott információk nem helyettesítik az orvosi tanácsot. MINDIG konzultáljon orvosával.
Az orvosok általában úgy diagnosztizálják a stressz rendellenességeket, hogy feltesznek néhány kérdést a traumatikus eseményről és a tapasztalt tünetekről. Más okokat, például egészségügyi problémákat, kábítószerrel való visszaélést, orvosi mellékhatásokat és egyéb pszichológiai rendellenességeket nem veszünk figyelembe.
Laboratóriumi vizsgálatokra vagy egyéb diagnosztikai vizsgálatokra lehet szükség a tünetek fizikai okának teljes kizárásához.
Ha ezek a tesztek és az orvosi vizsgálat eredményei normálisak, orvosa konzultálhat más szakemberekkel az állapotának további értékelése és kezelése érdekében.
Melyek a stressz kezelések?
John Hopkins jelentése szerint a stressz enyhítésére ajánlott néhány kezelés a következő:
Meditációs terápia
A meditációs terápia bebizonyosodott, hogy hatékony a szorongás és a depresszió kezelésében. Ezt a terápiát úgy végezzük, hogy a beteg nyugodtabbá válik, és a légzés és a testtudat szabályozására összpontosít.
A stressz enyhítésén túl ez a terápia javíthatja a memóriát, a koncentrációt, képezheti magát az érzelmeinek jobb irányítására és jó kapcsolatokra.
Kognitív viselkedésterápia (CBT)
A kognitív viselkedésterápia egyfajta pszichoterápia, amelyen a pszichiátriai problémákkal küzdő emberek általában átesnek. Ezen a terápián keresztül a terapeuta negatív gondolatokról vagy szorongás-érzésekről fog kérdezni, amelyekkel gyakran szembesülnek, és amelyek segítenek a betegeknek ezek leküzdésében.
Gyógyszer szedése
A gyógyszeres kezelésnek mellékhatásai lehetnek. Ezért a stresszkezelés általában utolsó lehetőség, ha a korábbi stresszkezelési módszerek nem működtek.
A vényköteles gyógyszereket általában az Önnek esetlegesen fennálló mentális betegségre szabják. A vényköteles stressz gyógyszerek egy része antidepresszánsokat és szorongáscsökkentőket tartalmaz.
Házi stressz kezelés
A klinikán vagy kórházban végzett orvosi kezelés mellett a stresszt tapasztaló embereket arra is felkérik, hogy végezzenek további otthoni kezelést. A stressz (otthoni stressz) enyhítésének különféle módjai a következők:
A fenti módszereken kívül a következő dolgokat is megteheti ennek az állapotnak a leküzdésére.
Egyél egészséges ételeket
Sokan a lehető legtöbb evéssel enyhítik a stresszt, ezért néha nem figyelnek az elfogyasztott ételekre. Akár egészséges, akár nem, az a fontos, hogy evés után lecsillapodjon a fejében a nyomás.
Még akkor is, ha stresszben van, egészséges étrendet kell fogyasztania. Ehetsz avokádót, bogyók , kesudiót, joghurtot vagy narancsot.
Ezek az egészséges ételek megakadályozhatják, hogy szédüljön és depressziós legyen.
Ezen túlmenően ezek az ételek jó tápanyagokat tartalmaznak, amelyekről bebizonyosodott, hogy energiát képesek növelni, alacsonyabb a kortizol szintet és növelik a szerotonin (a boldog hormon) szintjét.
Tanulj meg pihenni
Úgy gondolják, hogy a relaxáció a stressz enyhítésére szolgál. A relaxációs technikák relaxációs reakciót válthatnak ki, amely olyan élettani állapot, amelyet meleg érzések és nyugodt gondolatok jellemeznek. Ez ellentétes a „harc vagy menekülés” válaszával.
A relaxációs technikák szintén csökkenthetik a szorongást és az aggodalmat. Ez a módszer egyszerre növelheti képességét arra, hogy pszichésen és fizikailag is megbirkózzon a stresszes állapotokkal.
Relaxációval az agy véráramlása megnő és az agyhullámok áttérnek az éberségről, amely béta ritmust mutat nyugodt alfa ritmusra.
A gyakori relaxációs technikák magukban foglalják a mély hasi légzést, a meditációt, a nyugtató zenehallgatást, és olyan tevékenységeket, mint a jóga és a tai chi.
Hosszabbítsa barátságát
A magány megnehezíti a pszichológiai stressz kezelését. A kiterjedt baráti hálózattal rendelkező embereknek nemcsak magasabb a várható élettartamuk, hanem sokféle betegség kockázata is alacsonyabb, mint azoké, akik nem.
A stressz (stressz) enyhítésének egyik módjaként próbálja meg kibővíteni kapcsolatait, beszélgetni barátaival, vagy akár időt tölteni szeretteivel, hogy gyorsan felépüljön a pszichológiája stresszes állapotából.
Elég pihenés
Az alvás és a megfelelő pihenés a stressz enyhítésére szolgálhat. Valójában ez egy megelőzés, hogy a test és az elme ne érezze könnyen a stresszt.
Számos tanulmány kimutatta, hogy az alváshiány zavaró lehet hangulat valamint az agy teljesítményét. Ha pszichés stresszt tapasztal, és nem alszik eleget, akkor a teste egyre jobban elárasztja magát, hogy megvédje magát a betegségekkel szemben. Szóval, próbáljon folyamatosan aludni minden este.
Rendszeres testmozgás
A rendszeres testmozgás az egészséges élet kulcsa, ideértve a stressz kezelését is. Különböző típusú testmozgások bizonyítottan hatékonyak a stressz enyhítésében, mert segítenek a testnek felszabadítani az endorfinokat, amelyek olyan vegyi anyagok az agyban, amelyek jobban érzik magukat, boldogok és pozitívan viszonyulnak hozzá.
Stresszmegelőzés
A stressz olyan állapot, amelyet nem lehet megakadályozni. Ennek ellenére a tapasztalt stressznek képesnek kell lennie a megbirkózásra. Így a stressz nem épül fel és rontja az állapotot.
Ha nehezen viseli egyedül a stresszt, ne habozzon orvosától vagy pszichológustól segítséget kérni.
