Depresszió: tünetek, okok és hogyan kell kezelni

A depresszió meghatározása

Mi a depresszió?

A depresszió olyan hangulati rendellenesség, amely miatt az ember továbbra is szomorú és elveszíti érdeklődését.

Ez az állapot nem csak a szomorúság érzése, amelyet általában az egészséges emberek tapasztalnak. Ez azért van, mert a szomorúság érzéseitől olyan nehéz megszabadulni, továbbra is kísértenek.

Ennek a mentális betegségnek egy másik neve a súlyos depresszió vagy a klinikai depresszió, amely érzéseket, gondolatokat és viselkedést érint, amelyek különféle érzelmi és fizikai problémákat okozhatnak.

A szenvedőknek nehézségei lehetnek a szokásos napi tevékenységek elvégzésében, mert úgy érzik, hogy az életet nem érdemes élni.

Mennyire gyakori ez az állapot?

A depresszió a társadalom általános körülménye. Kutatások szerint ez az állapot az emberek 80% -ában fordul elő valamikor az életében, és bármely életkorban előfordulhat. Általában a depresszió gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál.

A depresszió típusai

Ezt a természetes rendellenességet sokféle módon tapasztalhatja meg. A Mayo Klinikától és az Országos Mentális Egészségügyi Intézettől idézve, itt vannak a depresszió típusai konkrétabb formában:

• Szorongási rendellenességek, amelyek szokatlan nyugtalanság vagy a lehetséges események miatt aggódnak.
• Vegyes formák, nevezetesen egyidejű depresszió és mánia, amelyek magukban foglalják a fokozott önértékelést, a túl sok beszédet és a megnövekedett energiát.
• Melankóliai forma, amely súlyos hangulati rendellenesség, és nincs érdeklődés a kellemes dolgok iránt. Ezenkívül reggel rosszabbodó hangulatot, nagy étvágy-változásokat és bűntudatot is tapasztal.
• Atipikus forma, ahol a kellemes dolgokra reagálva boldognak érezheti magát, de csak ideiglenesen.
• A pszichózis rendellenességének egy olyan formája, amely téveszmékkel vagy hallucinációkkal jár, amelyek negatív gondolatokat tartalmazhatnak önmagáról.
• Catatonia, nevezetesen a depresszió, amely magában foglalja a motoros tevékenységet, amely cél nélküli kontrollálatlan mozgásokat foglal magában.
• A peripartum megjelenése, nevezetesen a terhesség alatt jelentkező depresszió vagy a szülés utáni depresszió.
• A szezonális mintákat megnevezéseknek is nevezik szezonális affektív zavar (SAD), amely olyan hangulati rendellenesség, amelyet az évszakok változásai és a csökkent napsugárzás befolyásol.
• Bipoláris rendellenesség, amely olyan májbetegség, amely miatt az ember mánia, depresszió és hipomania epizódjait tapasztalja.
• Tartós depressziós rendellenesség vagy dysthymia, amely depressziós hangulat 2 évig tart.

Számos más mentális betegségnek vannak depressziós tünetei, például ciklotimikus rendellenességek, zavaró hangulati diszregulációs rendellenesség és premenstruációs diszforikus rendellenesség.

Depresszió jelei és tünetei

Bár ez a mentális betegség csak egyszer fordulhat elő az életben, a szenvedőknek általában sok epizódja van. Ebben az epizódban a depressziós tünetek a nap nagy részében, a legtöbb napban megjelennek, és a következők lehetnek:

• Szomorúság, sírás, üresség vagy kilátástalanság érzése.
• Irritálható, frusztrált vagy ingerlékeny, akár apró dolgok miatt is.
• Az érdeklődés vagy az öröm elvesztése a legtöbb vagy az összes szokásos tevékenység során, például szex, hobbi vagy sport miatt.
• Alvászavarok, beleértve az álmatlanságot vagy a túlzott alvást.
• Fáradtság és energiahiány, ezért a kis feladatok további erőfeszítéseket igényelnek.
• Csökkent étvágy és csökkent testsúly vagy fokozott étkezési vágy és súlygyarapodás.
• Szorongás, izgatottság vagy nyugtalanság.
• Lassítja a gondolkodást, a beszédet vagy a testmozgásokat.
• Értéktelenség vagy bűntudat érzése, rögzítve a múltbeli kudarcokon vagy önvádon.
• Nehéz gondolkodni, koncentrálni, döntéseket hozni és emlékezni a dolgokra.
• Gyakori vagy visszatérő gondolatok a halálról és az öngyilkossági gondolatok.
• Megmagyarázhatatlan fizikai problémák, például hátfájás vagy fejfájás.

Súlyos hangulati rendellenességekben szenvedőknél megromlanak a mindennapi tevékenységek, például a munka, az iskola, a társas tevékenységek vagy a más emberekkel való kapcsolatok.

Depresszív tünetek gyermekeknél és serdülőknél

A depresszió jelei és tünetei gyermekeknél és serdülőknél hasonlóak a felnőttekéhez, de vannak bizonyos különbségek, többek között:

• Kisebb gyermekeknél a depresszió tünetei lehetnek szomorúság, ingerlékenység, ragaszkodás, aggodalom, fájdalmak, iskolába nem hajlandóság vagy alulsúlyos.
• Serdülőkorúak depressziója, tünetei lehetnek szomorúság, ingerlékenység, negatív és értéktelen érzés, harag, gyenge teljesítmény vagy rossz iskolalátogatás, félreértés és nagyon érzékeny érzés, kábítószer vagy alkohol használata, túlzott evés vagy alvás, önmagának ártása, elveszítheti érdeklődését. normális tevékenységekben és a társas interakciók elkerülése.

Depresszív tünetek idősebb felnőtteknél

A depresszió nem normális része az öregedésnek, ezért nem szabad félvállról venni. Sajnos ezek a hangulati rendellenességek idősebb felnőtteknél gyakran diagnosztizálatlanok és kezeletlenek, és úgy érezhetik, hogy vonakodnak segítséget kérni.

A depresszió tünetei eltérőek vagy kevésbé kifejezettek az idősebb felnőtteknél, például:

• Memória nehézségek vagy személyiségváltozások.
• Fizikai fájdalmak vagy fájdalmak.
• Fáradtság, étvágytalanság, alvási problémák vagy a szex iránti érdeklődés elvesztése, amelyet nem egészségi állapot vagy gyógyszer okoz.
• Gyakran otthon akar maradni, ahelyett, hogy kimennék társasági életre vagy új dolgokra.
• Öngyilkossági gondolatok vagy érzések, különösen idősebb férfiaknál.

Mikor kell orvoshoz fordulnom?

Ha a fenti jelek bármelyikét érzi, egyeztessen orvosával, amint lehet. Ha nem szívesen végez terápiát, beszéljen barátaival vagy partnerével, egészségügyi szolgáltatóival, vallási vezetőivel vagy más emberekkel, akikben megbízhat.

Nem kell szégyenkezni orvosoktól vagy más felektől segítséget kérni. Minél korábban keresi fel az orvost, annál jobb.

Ha úgy gondolja, hogy megsérti magát, vagy megpróbál öngyilkosságot követni, felhívhatja az Indonéz Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának Mentálhigiénés Szolgáltatások Igazgatóságának segélyhívó számát a 021-500-454 telefonszámon vagy a 112 segélyhívó számot.

Fontolja meg ezeket a lehetőségeket, ha öngyilkosságot fontolgat:

• Kérje orvosától vagy más egészségügyi szolgáltatótól a depresszióval kapcsolatos segítséget.
• Beszéljen a legközelebbi barátjával vagy partnerével.
• Lépjen kapcsolatba vallási vezetőkkel vagy a hitközösség más tagjaival.

Ha partnere vagy barátja depressziós és öngyilkossági kísérlet veszélye fenyegeti:

• Győződjön meg róla, hogy mások is vele maradnak.
• A lehető leghamarabb hívja a helyi segélyhívó számot.
• Ha lehetséges, vigye a személyt a legközelebbi kórház sürgősségi osztályára.

A depresszió okai

Nem biztos, hogy mi okozza a depressziót. Azonban számos olyan ok, amely növeli a depresszió kockázatát:

1. Genetikai tényezők

A legtöbb kutató azt gyanítja, hogy a depresszió öröklődik. Ha vannak szülei vagy testvérei, akiknél ez a betegség fennáll, akkor Önnek is lehetősége van megtapasztalni.

2. Agykémia

Ezt az állapotot a hangulatot szabályozó vegyi anyagok (neurotranszmitterek) szintjének egyensúlyhiánya okozhatja. Ez klinikai depresszióként ismert tünetek sorozatát okozhatja.

3. Környezeti tényezők

Ezt a mentális rendellenességet olyan dolgok okozhatják, amelyekkel naponta találkoznak, például a munka. A halom munka, a kényelmetlen munkakörnyezet és a főnökkel vagy munkatársakkal való személyes problémák a depressziót okozhatják.

Nemcsak a munkahelyi problémák, az otthoni környezet vagy a nem támogató barátságok is kiválthatják ezt az állapotot.

4. Krónikus és súlyos stressz

Szeretteinek elvesztése, problémás kapcsolatok vagy állandó stressz miatt mind depressziót okozhat. A kutatók azt gyanítják, hogy a kortizol hormon állandóan magas szintje elnyomhatja a szerotonin szintet, és végül depressziós tüneteket válthat ki.

5. Egyes betegségek története

Gyakran a krónikus betegség okozta stressz és fájdalom súlyos depressziót válthat ki. Bizonyos betegségek, például pajzsmirigy-rendellenességek, Addison-kór és májbetegségek szintén depressziós tüneteket okozhatnak.

6. Gyermekkori trauma

A gyermekkori trauma nagy hatással van az ember pszichés állapotára felnőttként. Néhány rossz esemény, például szexuális zaklatás, szülők elvesztése vagy a szülői válás következményei kiválthatják ezt az állapotot

Depresszió kockázati tényezői

A depresszió gyakoribb serdülőkorban, 20 vagy 30 éves kor körül. Ez az állapot azonban bármely életkorban előfordulhat. A nőknél gyakrabban diagnosztizálják a depressziót, mint a férfiaknál, de ennek oka lehet, hogy a nők szenvedő nők gyakrabban keresnek segítséget és kezelést.

A depresszió kockázatát növelő vagy kiváltó tényezők a következők:

• Családi kórtörténetében vannak mentális egészségügyi rendellenességek, például szorongásos rendellenességek, étkezési rendellenességek vagy poszttraumás stressz-rendellenesség (PTSD).
• Alkoholfogyasztás vagy illegális drogok.
• Néhány személyiségjegy, például alacsony önértékelés, függőség, önkritika vagy pesszimista.
• Krónikus vagy súlyos betegség, például rák, stroke, krónikus fájdalom vagy szívbetegség.
• Vegyen be bizonyos gyógyszereket, például néhány magas vérnyomású gyógyszert vagy altatót (a gyógyszer abbahagyása előtt beszéljen kezelőorvosával).
• Traumatikus vagy stresszes események, például szexuális erőszak, halál vagy szerettük elvesztése vagy pénzügyi problémák
• Vérkapcsolat van valakivel depresszióban, bipoláris rendellenességben, alkoholizmusban vagy öngyilkossági kísérletben.

A depresszió diagnosztizálása és kezelése

A megadott információk nem helyettesítik az orvosi tanácsot. MINDIG konzultáljon orvosával.

Általában orvosa diagnosztizálja a tünetei és a kórelőzmény alapján. Az orvosok által az állapot meghatározása érdekében elvégzett vizsgálatok mellett, többek között:

• Fizikális vizsgálat. Orvosa fizikai vizsgálatot végezhet és kérdéseket tehet fel az egészségével kapcsolatban. Bizonyos esetekben a depresszió összefügghet bizonyos fizikai egészséggel.
• Laboratóriumi teszt. Orvosa teljes vérképet rendelhet el, vagy tesztelheti a pajzsmirigyét, hogy megbizonyosodjon a megfelelő működéséről.
• Pszichiátriai értékelés. A mentálhigiénés szakember kérdéseket tesz fel a tüneteivel, gondolataival, érzéseivel és viselkedési szokásaival kapcsolatban. Felkérhetik egy kérdőív kitöltésére, hogy segítsen ezekre a kérdésekre válaszolni.
• DSM-5. Az orvosi személyzet felhasználhatja a depresszió megállapításának kritériumait, amelyeket az Amerikai Pszichiátriai Szövetség kiadott Mentális rendellenességek diagnosztikai és statisztikai kézikönyve (DSM-5) felsorol.
• PPDGJ. Az egészségügyi személyzet ezeket a kritériumokat alkalmazza, amelyek PPDGJ (gyakorlati irányelvek a mentális rendellenességek diagnosztizálásához) néven is ismertek.

Melyek a depresszió kezelésének lehetőségei?

A depressziós terápia általában gyógyszeres kezelést, pszichoterápiát és elektrokonvulzív terápiát foglal magában. Orvosa felülvizsgálja állapotát, és meg fogja fontolni, hogy melyik terápia megfelelő az Ön számára.

Nem kell zavarban megbeszélni az orvos által kínált terápiákkal kapcsolatos aggályait. A depresszió kezelésének kezelési lehetőségei a következők:

1. Gyógyszerek

Az alkalmazott gyógyszerek antidepresszánsok, például eszcitalopram, paroxetin, szertralin, fluoxetin és citalopram.

Ezek a gyógyszerek magukban foglalják a szelektív szerotonin újrafelvétel gátlók (SSRI) gyógyszercsoportját.

Ezen kívül vannak venlafaxin, duloxetin és bupropion gyógyszerek is. Ez a gyógyszer okozhat néhány mellékhatást, például:

• Súlynövekedés
• Szexuális problémák
• Hányinger

Az antidepresszánsok nem okoznak függőséget. Ha nincs szüksége antidepresszánsokra, és abbahagyja azok használatát, a test nem válik függővé.

Az antidepresszánsok alkalmazását és abbahagyását azonban orvos felügyelete alatt kell elvégezni. A hirtelen abbahagyás súlyosbíthatja a depressziós tüneteket. Mindig konzultáljon orvosával az antidepresszánsok használatáról.

2. Pszichoterápia

A pszichoterápiát úgy végezzük, hogy új gondolkodásmódot és viselkedést tanítunk nektek, és megváltoztatjuk az ilyen állapotokhoz vezető szokásokat.

Ez a terápia segíthet megérteni és feldolgozni egy olyan problémás kapcsolatot vagy helyzetet, amely depressziót okoz, vagy akár súlyosbítja azt.

3. Elektrokonvulzív terápia

Súlyos hangulati rendellenességek esetén, amelyeket nehéz kezelni, vagy amelyek nem működnek együtt gyógyszeres kezeléssel és pszichoterápiával, időnként elektrokonvulzív terápiára (ECT) van szükség, amelyet altatásban végeznek.

Bár az ECT korábban rossz hírnévnek örvendett, most javult és gyógyulhat, ha más kezelések nem működtek.

Az ECT mellékhatásokat okozhat, például zavartságot és memóriavesztést. Bár ezek a mellékhatások ideiglenesek, néha megmaradhatnak.

A depresszió otthoni kezelése

Az orvosi kezelés mellett a depressziós betegek életmódbeli megváltoztatására is szükség van, többek között:

• Változtassa meg elvárásait, hogy később ne érezzék szomorúnak, csalódottnak és kilátástalannak.
• Vegyen részt olyan tevékenységekben, amelyek jobban érezhetik Önt.
• Csökkentse a stresszt azáltal, hogy elegendő mennyiségű alvást és szorgalmas testmozgást végez, mert mindkettő hatással van az agyára és a mentális egészségre.
• Fogyasszon egészséges ételeket depressziós emberek számára, például több zöldséget, gyümölcsöt, halat, teljes kiőrlésű gabonát, diót és alacsony zsírtartalmú tejterméket.

Depresszió megelőzése

Nincs biztos módszer a depresszió megelőzésére. Számos lépés segíthet azonban a kockázat csökkentésében, például:

• Ha stresszes állapotban van, feltétlenül keresse meg a módját annak enyhítésére. Ne hagyja, hogy magával ragadjanak a szembesülő problémák. Próbáljon időt szánni arra, hogy megszabadítsa magát ettől a stressztől, hogy elméje tisztábbá váljon, és megoldásokat találhasson a szembesülő problémákra.
• Ne hordozza magában a stresszt, ha szüksége van valakire, aki megosztja Önnel, próbáljon megnyílni családjával vagy barátaival. Ha ilyen módon nem tudja enyhíteni a stresszt, ne habozzon, forduljon pszichológushoz.