Tartalomjegyzék:
- Az agydaganat meghatározása
- Az agydaganatok típusai
- Meggyógyítható az agydaganat?
- Mennyire gyakoriak az agydaganatok?
- Agydaganat jelei és tünetei
- Mikor kell orvoshoz fordulni?
- Az agydaganatok okai és kockázati tényezői
- Mi növeli az adott betegség kialakulásának kockázatát?
- 1. Növekvő életkor
- 2. Sugárterhelés
- 3. Családtörténet
- Az agydaganatok diagnosztizálása és kezelése
- Hogyan kezeljük az agydaganatot?
- 1. Működés
- 2. Sugárterápia
- 3. Kemoterápia
- 4. Gyógyszerek
- Az agydaganatok gyógyulása
- 1. Fizikoterápia
- 2. Foglalkozási terápia
- 3. Logopédia
- Az agydaganatok otthoni kezelése
- Az agydaganatok megelőzése
Az agydaganat meghatározása
Az agydaganat meghatározása olyan betegség, amelyet az agy kóros szövetnövekedése jellemez. Általában ez azért történik, mert a sejtek rendellenesen és ellenőrizhetetlenül nőnek, ami megzavarhatja az agy működését.
Az agydaganatok eredhetnek az agy rendellenes sejtnövekedéséből, vagy elsődlegesnek nevezik őket. Az agydaganatok azonban előfordulhatnak a rák terjedése miatt a test más részeire is, vagy másodlagosnak (metasztázisnak) nevezik őket.
A központi idegrendszer ezen részén található daganatok azonban nem mindig okoznak rákot. Az agydaganatok több típusa jóindulatú, amelyek az 1. és 2. szakaszban vannak.
Míg más típusú agydaganatok rosszindulatúak, amelyek a 3. és 4. szakaszban vannak, ezeket a rosszindulatú daganatokat ezután agyráknak minősítik.
Az agydaganatok típusai
A fent említett osztályozás alapján gyakran előfordul többféle agydaganat, nevezetesen:
- Glioma: Ezek a daganatok gliasejtekből származnak, amelyek asztrocitákból, epindemákból, oligodendrocitákból és másokból állnak.
- Meningioma: A meningióma megtámadja az agy bélését, amely általában befolyásolja a kisagyat és a kisagyat.
- Agyalapi mirigy adenoma: Ez a fajta daganat az agyalapi mirigy vagy az agyalapi mirigy felszínén növekszik és fejlődik.
- Akusztikus neuroma: A daganatok Schwann-sejtekből származhatnak, amelyek általában az agyat és a fület összekötő idegek külső oldalán helyezkednek el.
- Központi idegrendszeri limfóma: Ezek a daganatok a központi idegrendszer nyirokrendszerében, nevezetesen az agyban fordulnak elő.
- Craniopharyngioma: A szemmel szomszédos agyterületen vagy az agyalapi mirigy melletti agy feneke körül fordul elő.
- Tobozmirigy daganat: Ez a fajta daganat a tobozmirigyben kezdődik, amely szomszédos az agy közepével.
- Áttétes daganat: Ezek a daganatok a test más részeiből származnak, például tüdőből, mellből, belekből, vesékből vagy bőrből.
Meggyógyítható az agydaganat?
Az agydaganatokban szenvedő betegek még mindig felépülhetnek, ha korán megtalálják őket és korai stádiumban vannak. A jóindulatú daganatok, különösen az 1. stádiumban, továbbra is gyógyíthatók, ha az egész daganatot műtéti úton eltávolítják.
Egy magasabb stádiumban azonban a daganat átterjedhet más közeli szövetekre, vagy akár a kezelés elvégzése után is visszatérhet. Ebben az állapotban a daganatos betegek nehezen tudnak teljesen felépülni.
A kezelés csak a tünetek csökkentésére, a tumor progressziójának lassítására és a várható élettartam meghosszabbítására szolgál.
Mennyire gyakoriak az agydaganatok?
Az agydaganat olyan betegség, amelyet a szenvedők bármely életkorban tapasztalhatnak. Az Indonéz Rák Alapítvány szerint azonban ez a betegség gyakoribb 3-12 éves gyermekek és 40-70 éves felnőttek körében.
Ami a típust illeti, a másodlagos daganatok gyakoribbak, mint a primer daganatok felnőtteknél.
Ezt a betegséget elkerülheti azáltal, hogy csökkenti az azt kiváltó kockázati tényezőket. Kérjük, további információkért beszéljen kezelőorvosával.
Agydaganat jelei és tünetei
Az agydaganat betegség tünetei, jelei és jellemzői a helytől, a mérettől és a növekedési sebességtől (jóindulatú vagy rosszindulatú) függően változhatnak. De általában az agydaganatok jellemzői és tünetei a felnőtteknél, amelyek általában a korai vagy a késői szakaszban jelentkeznek:
- Gyakori és súlyos fejfájás.
- Görcsrohamok, amelyek rángásokként fordulhatnak elő a kezén, a karján, a lábán vagy esetleg az egész testén, különösen, ha még soha nem volt rohama.
- Gyakori hányinger és hányás nyilvánvaló ok nélkül.
- Látási problémák, például homályos látás, kettős látás vagy fokozatos látásvesztés.
- Gyengeség vagy zsibbadás a test egyik oldalán.
- Probléma a beszéddel.
- Zavar a mindennapi dolgok elvégzésében.
- Az egyensúly elvesztése.
- Hallási problémák, például állandó fülzúgás (fülzúgás) érzése.
- Memória problémák.
Előfordulhatnak olyan tünetek, amelyek nem szerepelnek a fentiekben. Forduljon orvosához, ha aggódik egy adott tünet miatt.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ha a fent említett jellemzők vagy tünetek bármelyike fennáll, különösen, ha folyamatosan jelentkeznek és nem múlnak el, azonnal forduljon orvoshoz.
A fenti tünetek hasonlóak a többi, kevésbé súlyos betegséghez, de soha nem árt megerősíteni állapotának okát az orvosnál.
Mindenki teste más. Az egészségi állapotának kezeléséhez mindig forduljon orvoshoz.
Az agydaganatok okai és kockázati tényezői
Agydaganatok a kóros sejtnövekedés következtében merülhetnek fel az agyban (elsődleges), vagy a rák más szervekből történő szétterjedése által (másodlagos).
Elsődleges típusokban abnormális sejtek vagy szövetek származhatnak gliasejtekből, agyhártyákból, agyalapi mirigyből, tobozmirigyből vagy más sejtekből és szövetekből. Eközben a másodlagos vagy áttétes típusokban a daganatsejtek a test más részeiből is származhatnak, például mellből, vastagbélből, tüdőből, veséből és bőrből.
Ennek az agydaganatnak az oka még nem ismert biztosan. A kutatók azonban azt tapasztalták, hogy a normál vagy egészséges sejtekben bekövetkező változások tumoros sejtekké (rendellenes) válnak a szenvedőknél.
Ezeket a változásokat a sejtek DNS-mutációi okozzák. Amikor DNS-mutáció következik be, azok a sejtek, amelyeknek egyszerre kellene növekedniük és elpusztulniuk, életben maradnak és irányíthatatlanul szaporodnak, amíg daganattá nem válnak.
A DNS-mutáció oka azonban nem teljesen ismert. Úgy gondolják azonban, hogy számos tényező növeli a betegség kialakulásának kockázatát.
Mi növeli az adott betegség kialakulásának kockázatát?
Úgy gondolják, hogy számos tényező növeli az ember kockázatát ennek a betegségnek a kialakulásában. Azonban egy vagy több kockázati tényező megléte nem feltétlenül jelenti azt, hogy daganata lesz.
Másrészt a daganatos személynek ismeretlen kockázati tényezői lehetnek. Ezek a kockázati tényezők, nevezetesen:
1. Növekvő életkor
A betegség kockázata az életkor előrehaladtával növekszik. Ennek oka, hogy ez a betegség gyakrabban fordul elő idősebb felnőtteknél, bár gyermekek vagy fiatal felnőttek tapasztalhatják.
2. Sugárterhelés
Ha ionizáló sugárzásnak volt kitéve, mint például a rák kezelésére szolgáló sugárterápia vagy az atombomba sugárzása, akkor nagyobb a kockázata ennek a betegségnek a kialakulásában.
3. Családtörténet
Ezeknek a daganatoknak egy kis része olyan személynél fordul elő, akinek családjában anamnézisében ugyanaz a betegség vagy bizonyos genetikai rendellenességek szerepelnek, mint például az 1. típusú (NF1) és a 2. típusú (NF2) neurofibrimatosis, a gumós szklerózis, a Von Hippel-Lindau-szindróma, a Li-Fraumeni szindróma, Turcot szindróma. és mások.
Az agydaganatok diagnosztizálása és kezelése
A megadott információk nem helyettesítik az orvosi tanácsot. MINDIG konzultáljon orvosával.
Az agydaganat diagnosztizálásakor orvosa kérdéseket tesz fel a tüneteivel kapcsolatban, és megvizsgálja személyes és családi kórtörténetét. Ezt követően az orvos fizikai vizsgálatot végez, ideértve a neurológiai vizsgálatot is.
Ha az orvos gyanítja, hogy az agyban kóros szövetek lehetnek, az orvos a következő vizsgálatok közül egyet vagy többet rendel el:
- Agy vizsgálat: Megkérhetik CT (CAT) vagy MRI vizsgálatra, hogy tisztább képet kapjon az agyáról. PET-vizsgálatra akkor is szükség lehet, ha a daganata más szervekből származik, például a tüdőből.
- Agy angiogram: Ez a teszt magában foglalja az agyi erek festékének és röntgensugárzásának használatát. Ennek célja a daganatok vagy rendellenes erek jeleinek keresése.
- Biopszia: A biopsziát úgy végezzük, hogy mikroszkóppal megvizsgáljuk a tumorszövet mintáját. Ezt a tesztet annak megállapítására végzik, hogy a tumor jóindulatú vagy rosszindulatú (rák).
Számos egyéb vizsgálatra is szükség lehet, az egyes betegek állapotától függően. A megfelelő típusú szűrővizsgálatokért konzultáljon orvosával.
Hogyan kezeljük az agydaganatot?
Ennek a betegségnek a kezelése a daganat típusától, méretétől és helyétől, valamint általános egészségi állapotától függ. Néhány gyógyszer és kezelés az agydaganatok számára, amelyeket általában az orvosok javasolnak:
1. Működés
A műtét az agydaganatok kezelésének fő módja. Az ilyen típusú kezelés során az orvos eltávolítja a tumorszövet teljes egészét vagy egy részét, anélkül, hogy károsítaná a környező egészséges szöveteket.
Ennek ellenére a tumor műtéti eltávolításának számos kockázata van, például fertőzés és vérzés. Általában a kockázat a daganat agyi elhelyezkedésétől függ.
Például egy olyan daganat műtéti eltávolítása, amely a szemhez kapcsolódó ideg közelében helyezkedik el, azzal veszélyeztetheti a beteget, hogy műtét után megvakul.
Ezért a megfelelő kezelés meghatározása előtt érdemes először megbeszélni orvosával a műtét után felmerülő különféle kockázatokat.
Ha a műtéti eljárást túl kockázatosnak tartják, az orvos minden bizonnyal számos más lehetőséget vagy alternatív kezelést biztosít, amelyek biztonságosabbnak tekinthetők ennek a betegségnek a kezelésében.
2. Sugárterápia
Ha az egész tumorszövetet nehéz eltávolítani, vagy műtét nem lehetséges, akkor az agydaganat gyógyításának másik módja a sugárterápia. A sugárterápiát vagy sugárterápiát nagy teljesítményű sugárzás, például röntgensugarak vagy protonok kibocsátásával vagy brachyterápiával végezzük a tumorsejtek elpusztítására.
3. Kemoterápia
A sugárterápiához hasonlóan a kemoterápiát is általában műtét után végzik, hogy megsemmisítsék a maradék tumorsejteket, amelyeket nem távolítanak el. Ezt a fajta kezelést gyógyszerek segítségével végzik, orális vagy intravénás tabletták formájában.
Kemoterápiás gyógyszerek, amelyeket általában agydaganatok kezelésére használnak, nevezetesen a temozolomid (Temodar).
4. Gyógyszerek
Az orvos felírhat néhány gyógyszert is, például szteroidokat a daganat körüli duzzanat csökkentésére, fájdalomcsillapítókat és görcsoldókat (görcsoldókat), amelyeket a műtét előtt és után adnak be. Más gyógyszereket is fel lehet írni a tünetek kezelésére.
Az agydaganatok gyógyulása
A különböző típusú agyi gyógyszerek befolyásolhatják motoros, beszéd-, látási és gondolkodási képességeit. Ezért kezelőorvosa javasolhatja a rehabilitáció elvégzését a kezelés után.
Számos kezelési lehetőség áll rendelkezésre a gyógyulás után a kezelés után:
1. Fizikoterápia
Ezt a terápiát arra használják, hogy a betegek javítsák a járás képességét, fenntartsák az egyensúlyt és helyreállítsák az erőt a kezelés után.
Ennek a terápiának a elvégzéséhez a beteget gyógytornász kíséri. A szakértők megtanítják a beteget a testmozgás javítására és annak biztosítására, hogy a beteg teste megfelelő testtartással rendelkezzen a láb fájdalmának lehető legnagyobb mértékű csökkentésére.
2. Foglalkozási terápia
Eközben ez az egy terápia segíthet a betegeknek a kezelés különféle mellékhatásainak ellenőrzésében, amelyeket még mindig gyakran éreznek. Így a beteg könnyebben át tudja élni napjait.
Ezenkívül a betegeket különféle napi tevékenységekre is megtanítják, például főzni, írni vagy motoros járművet vezetni, ha képesnek érzik magukat és biztonságban vannak.
3. Logopédia
Ahogy a neve is mutatja, ez a terápia segít a beszédproblémákkal és zavartsággal küzdő betegeknek abban, hogy megértsék, mit mondanak mások.
Ezt a terápiát úgy hajtják végre, hogy növeli a beszéd előállításának képességét különféle verbális kifejezéseken keresztül.
A logopédus segít abban is, hogy az agydaganatok által tapasztalt szájüregi motoros rendellenességek miatt blokkolt ételeket fogyasszanak és lenyeljenek a betegek.
Az agydaganatok otthoni kezelése
Úgy gondolják, hogy az életmód és bizonyos otthoni gyógymódok vagy alternatívák az agydaganatok természetes kezelésének módjai. Néhány ilyen módszer:
- Akupunktúra, meditáció, zeneterápia vagy relaxációs gyakorlatok, mint az agydaganatok természetes gyógymódjai.
- Fogyasszon olyan ételeket, amelyek jóak az agydaganatokban szenvedőknek, nevezetesen sok zöldséget és gyümölcsöt, valamint olyanokat, amelyek jó zsírokat tartalmaznak.
- Gyakorolja az orvos tanácsát.
- Leszokni a dohányzásról.
- Rendszeresen vegye be az orvos által felírt gyógyszert.
Ha bármilyen kérdése van, forduljon orvosához a probléma legjobb megoldásához.
Az agydaganatok megelőzése
Ennek a betegségnek az oka nem biztos. Ezért nincs konkrét módszer az agydaganatok megelőzésére önmagában.
Csökkentheti azonban ennek a betegségnek a kockázatát azáltal, hogy elkerüli a kockázatot okozó különféle kockázati tényezőket, például elkerüli a felesleges sugárterhelést.
Emellett ragaszkodnia kell az egészséges életmódhoz, hogy teste formában maradjon a megelőzés egyik formájaként a különböző betegségek, köztük az agydaganatok ellen.
Például kiegyensúlyozott tápláló étrend, rendszeres testmozgás, dohányzásról való leszokás és a cigarettafüst elkerülése. További információért forduljon orvoshoz.
