A méhnyakrák korai felismerésének különféle módjai

A méhnyakrák a nők egyik leggyakoribb rákfajtája, ezért fontos a méhnyakrák korai felismerése. A korai felismerés megakadályozhatja a méhnyakrák súlyosbodását, mert a kezelés korábban elvégezhető. Ezenkívül a korai felismerés referenciaként is használható a méhnyakrák stádiumának meghatározásához szükséges további vizsgálatokhoz.

A méhnyakrák korai felismerési lehetőségei

Eddig a méhnyakrák okozta halálozási arány meglehetősen magas. Sok nő ugyanis nem végez korai felismerést, ezért csak akkor tudja, hogy méhnyakrákja van, ha előrehaladott stádiumba lép, vagy akár elterjedt.

Valójában, ha hamarabb megtalálják, a méhnyakrák kezelésének sikerének esélye sokkal nagyobb lesz. Ezért fontos, hogy rendszeresen ellenőrizze a méhnyakrákot. A méhnyakrák korai észlelésének 3 módja van, beleértve:

1. Pap-kenet vizsgálata

A méhnyakrák korai felismerésének egyik módja a pap-kenet vizsgálata. Ez a vizsgálat kifejezetten ajánlott azoknak a nőknek, akik szexuálisan aktívak, vagy legalább 21 év felettiek.

Ennek a tesztnek a célja a kóros sejtnövekedés lehetőségének meghatározása a méhben és a méhnyakban (méhnyak). Ennek a tesztnek az eredményei később megmutathatják, hogy vannak-e sejtváltozások vagy jelek, amikor a tested beindult, vagy kialakulnak-e rákos sejtek a méhnyakban.

A pap kenetvizsgálat eredményei alapján az orvos azonnal ajánlhatja és elvégezheti a méhnyakrák kezelését, ha van ilyen. Megelőzhető a rák vagy a rák előtti sejtek rosszabbodása.

Éppen ezért a méhnyakrák pap-kenetével történő kimutatása is a méhnyakrák előfordulásának megakadályozásának egyik módja. Rendszeresen végezhet pap-kenetet. Ez a teszt háromévente megismételhető, különösen a 21-65 év közötti nők esetében.

Eközben a 30 éves vagy annál idősebb nők esetében 5 évente végezhet pap-kenet-tesztet, kombinálva más méhnyakrák korai felismerésével, nevezetesen HPV-teszteléssel.

2. HPV-teszt

A méhnyakrák kimutatásának másik módja, amelyet kipróbálhat, a HPV DNS-vizsgálata. Ahogy a neve is mutatja, a HPV-vizsgálat egy teszt, amelyet a HPV-vírussal való fertőzés lehetőségének meghatározására végeznek. Ezt a vizsgálatot úgy végezzük, hogy sejteket veszünk és összegyűjtünk a méhnyakból vagy a méhnyakból.

Mint már említettük, a méhnyakrák megelőzésére irányuló erőfeszítésként a pap kenetével egyidejűleg alkalmazhatja ezt a módszert a rák kimutatására.

Általában az orvos azt javasolja, hogy ellenőrizze a HPV-t, ha a Pap-kenet teszt eredménye kóros. Ebben az esetben HPV-tesztet végeznek a rákos sejtek jelenlétének megerősítésére a méhnyakban. A 30 éves vagy annál idősebb nőknek is javasoljuk, hogy 5 évente végezzék el ezt az ellenőrzést.

Fontos megérteni, hogy a HPV-teszt valóban a méhnyakrák korai felismerésének egyik módja. Csak ez a vizsgálat valójában nem magyarázza meg, hogy méhnyakrákja van.

A HPV-vizsgálat valójában a HPV-vírus fejlődését mutatja a szervezetben, amely veszélyeztetheti a méhnyakrák kialakulását.

3. IVA vizsga

Az IVA teszt a méhnyakrák korai észlelésének egyik módja, amelyet az Indonéz Köztársaság Egészségügyi Minisztériuma javasol a méhnyak állapotának ellenőrzésére. Az IVA az ecetsavval végzett vizuális ellenőrzés rövidítése.

A pap-kenethez képest az IVA-teszt általában olcsóbb, mert a vizsgálatot és az eredményeket közvetlenül dolgozzák fel, anélkül, hogy a laboratóriumi eredményekre kellene várni.

A méhnyakrák ezen a módon történő kimutatásához 3-5% -os ecetsavat vagy ecetet kell használni, amelyet ezután a méhnyakra dörzsölnek.

Az eredmények azt is azonnal kiderítik, hogy méhnyakrák gyanúja merül fel vagy sem. Bár kissé hátborzongatóan hangzik, valójában fájdalommentes és csak néhány percet vesz igénybe.

Amikor a nyaki szövet rákos sejtekkel rendelkezik, ecetsav beadásakor sebnek tűnik, kifehéredik vagy akár vérzik is. Bár a nyaki szövet normális, nem mutat változásokat.

Ezt a vizsgálatot a betegség hatékony és olcsó korai felismerésének tekintik. Ezenkívül az IVA teszt bármikor elvégezhető.

Utóvizsgálat a méhnyakrák korai felismerése után

A korai felismerés valóban a legkorábbi lépés a méhnyakrák lehetőségének kiderítésére. Amikor a diagnózis a méhnyakrákra mutat, az orvos folytathatja más vizsgálatokkal annak megerősítésére.

Más szóval, ez az utólagos vizsgálat társvizsgálatként hasznos a fenti méhnyakrák korai felismerésének különféle módszereinél. Az alábbiakban bemutatunk néhány utóvizsgálatot a méhnyakrák korai felismerése után.

1. Kolposzkópia

A kolposzkópia a méhnyakrák előrehaladott stádiumában történő kimutatásának egyik módja, amelyet általában a méhnyakrák sejtjeinek fejlődésének megerősítésére végeznek a szervezetben. Ezt a tesztet általában azután végzik, hogy korai méhnyakrákot észleltek, vagy a méhnyakrák tüneteit találták a szervezetben.

A méhnyakrák kolposzkópiával történő kimutatása nem sokban különbözik a pap kenetétől. Megkérik, hogy feküdjön le széles lábakkal (terpeszben).

Ezután az orvos egy speculumnak nevezett eszközt helyez be a hüvelybe, amely segít megnyitni és kiszélesíteni a járatot, így könnyen láthatja a méhnyakot.

Ezenkívül kolposzkópos eszközt használnak a méhnyak állapotának ellenőrzésére. Ez az eszköz nem kerül be a hüvelybe, de a testen kívül marad.

A kolposzkóp nagyítóval van felszerelve, amely lehetővé teszi az orvos számára, hogy tisztán lássa a méhnyak (méhnyak) felületét. Az ecethez hasonló gyenge ecetsavoldatot alkalmaz orvosa a nyaki területére.

Ez azért van, hogy változások történjenek a méhnyak rendellenes területén. Tehát a méhnyakrákos sejtek kialakulásának lehetősége könnyebben kimutatható. A kórosnak tekintett szövetet a laboratóriumban tovább veszik és megvizsgálják.

A menstruáció alatti Pap-kenet nem ajánlott, a kolposzkópia sem. Csak annyit, hogy a méhnyakrák ilyen módon történő kimutatása meglehetősen biztonságos és terhesség alatt rendben van.

2. Nyaki biopszia

A méhnyakrák kimutatása méhnyak biopsziával is elvégezhető. Ennek a vizsgálatnak a célja a rákos sejtek jelenlétének megerősítése a méhnyakon is. Ez azt jelenti, hogy ily módon megtudhatja a méhnyakrák jelenlétét.

A biopszia általában nem tart sokáig. A biopszia elvégzésének két módja van, nevezetesen a kivágás és a metszés. Az excíziós biopszia a testben növekvő csomók eltávolítására szolgáló eljárás.

Míg a metszett biopszia inkább olyan szövetminták vételére irányul, amelyek potenciálisan betegségként fejlődhetnek ki. Ebben az esetben az a biopszia, amelyet a méhnyakrák előrehaladott stádiumában történő kimutatására használnak, metszéses biopszia. Ezt a vizsgálatot a nyaki prekancer és a méhnyakrák jelenlétének meghatározására végzik.

A méhnyak biopsziás eljárást 3 módon lehet elvégezni, beleértve az alábbiakat.

a. Biopszia puncs

A méhnyakrák kimutatásának egyik módja a biopszia, a biopszia puncs, ami egy kis lyuk készítésével történik a méhnyakon. A lyuk elkészítését úgy tervezték, hogy a nyaki szövet eltávolítható legyen.

Ezt a folyamatot egy speciális eszközzel, úgynevezett csipeszbiopsziával végzik. A méhnyakszövet mintavétele ezzel a módszerrel a méhnyak több különböző területén is elvégezhető. A szövetgyűjtés helye a rendellenesnek tűnő nyaki sejtek becslésétől függ.

b. Kúpbiopszia (biopsziás kúp)

A méhnyakrák kimutatásának másik módja a kúpbiopsziás eljárás. Az ilyen típusú biopszia célja, hogy kúp alakú szövetmintát vegyen a méhnyakon. Ezt az eljárást, más néven konizálást általában szikével vagy lézerrel hajtják végre.

Az ebben a kúpbiopsziában vett szövetminták általában nagy darabok. Ebben az eljárásban egy kúp alakú szövetet vesznek a méhnyak külső részéről (exocervix), belülről (endocervix).

Az eltávolított szövet azonban általában a méhnyak külső területe és a méhnyak belső területe közötti határon van. Ennek oka, hogy a rák előtti sejtek vagy a méhnyakrák sejtjei gyakran onnan származnak.

A kúpbiopszia kezelési lépésként elvégezhető a rák előtti sejtnövekedések és a nagyon korai méhnyakrákos sejtek eltávolítására is.

3. Endocervicalis curettage (endocervikális áramlás)

Az endocervicalis curettage a méhnyakrák kimutatásának másik módja. Ez a módszer a sejtek elvétele a méhnyak csatornájából (endocervix). Az endocervix egy olyan terület, amely magában foglalja a méh (méh) és a hüvely közötti részt.

A cervicalis biopszia két korábbi típusától eltérően az endocervicalis curettage-t egy curette nevű eszköz használatával hajtják végre. A curette eszköz végén van egy kis kanál vagy horog.

A curette készüléket ezután a méhnyak belső bélésének kaparására használják további vizsgálatok céljából.

Méhnyakrák stádiumozása

Ha méhnyakrákot diagnosztizáltak nálunk, ellenőrizni kell a méhnyakrák stádiumát. Ennek oka, hogy a méhnyakrák gyógyszerek alkalmazása, valamint az ilyen állapotok kezelése, például kemoterápia, sugárterápia és műtét, eltérő lehet. Igen, ez a méhnyakrák stádiumától függ.

Néhány módszer a méhnyakrák stádiumának kimutatására a következő.

1. Kismedencei vizsgálat

A vizsgálatot a méhnyakrák stádiumainak kimutatására végzik úgy, hogy először érzéstelenítést adnak a betegnek. Ha helyi érzéstelenítés alatt áll, a gyomrot, a hüvelyt, a végbelet és a hólyagot ellenőrzik rákos sejtek szempontjából.

2. Vérvizsgálat

Ezt a vizsgálatot annak megállapítására végzik, hogy a rákos sejtek eljutottak-e a májba, a vesébe és a gerincvelőbe.

3. CT és MRI vizsgálat

Mind a CT, mind az MRI vizsgálat, mindkettő elvégezhető a méhnyakrák stádiumának detektálásának eszközeként. Ezzel a vizsgálattal az orvosok könnyebben megállapíthatják, hogy a rákos sejtek széles körben terjedtek-e a beteg testében.

4. Röntgen

Nem sokban különbözik a CT-től és az MRI-től, a röntgensugárzás célja annak ellenőrzése, hogy a méhnyakrák sejtjei átterjedtek-e a tüdőbe.