Horner-szindróma, egy ritka betegség, amelyet az arc idegpályáinak károsodása okoz

Meghatározás

Mi a Horner-szindróma?

A Horner-szindróma a tünetek csoportja, amely az agytól az arcig terjedő és az egyik szemet érintő idegpályák károsodásából ered.

A Horner-szindróma meglehetősen ritka állapot. A Horner-szindróma Horner-Bernard-szindrómának vagy okuloszimpatikus bénulásnak is nevezik.

Jelek és tünetek

Melyek a Horner-szindróma jelei és tünetei?

A Horner-szindróma általában csak az arc egyik oldalát érinti. A leggyakoribb tünetek a következők:

• Zsugorodott pupillák (miózis)
• A pupilla méretének különbsége a két szem között nagyon drasztikus
• A későn zsugorodó pupilla gyenge fényben vagy sötét szobában tágul
• A felső szemhéj leesése (ptosis)
• Az alsó szemhéj fel van emelve
• Az arc érintett oldala egyáltalán nem izzadhat (anhidrosis), vagy csak kissé, ha összehasonlítjuk a másik oldalával. Vagy azok a területek, amelyek nem izzadnak, csak az arc bizonyos pontjaiban vannak

A fenti tünetek némelyike ​​finom lehet, különösen az anhidrosis és a ptosis.

A Horner-szindróma egyéb tünetei, amelyek gyermekeknél jelentkezhetnek:

• 1 éves kor alatti gyermekeknél az írisz (a középső szemkör) színe világosabb az érintett szem oldalán
• Az arc érintett oldalán a bőr nem válik pirossá túlmelegedés, izzadás, dühös vagy sírás esetén

Előfordulhatnak olyan jelek és tünetek, amelyeket a fentiekben nem soroltak fel. Ha aggályai vannak egy adott tünettel kapcsolatban, forduljon orvosához.

Mikor kell orvoshoz fordulnom?

Azonnal orvosi segítséget kell kérnie, ha a Horner-szindróma tünetei hirtelen, fizikai trauma vagy sérülés után jelentkeznek, vagy ha a következő további tünetek kísérik:

• Látászavarok
• Szédülő
• Izomgyengeség vagy az izmok ellenőrzésének nehézségei
• Hirtelen megjelenő súlyos fejfájás; vagy hirtelen megjelenő és súlyos nyaki fájdalom

A Horner-szindrómának számos kockázati tényezője van. Néhányan közülük komolyabbak, mint mások. Fontos, hogy azonnal pontos diagnózist kapjon.

Ok

Mi okozza a Horner-szindrómát?

A Horner-szindrómát a szimpatikus idegrendszer idegpályáinak károsodása okozza. A szimpatikus idegrendszer szabályozza a pulzusszámot, a pupilla méretét, a verejtékképződést, a vérnyomást és más testi funkciókat, lehetővé téve, hogy gyorsan reagáljon a környezetében bekövetkező változásokra.

A Horner-szindróma által károsított idegpályák az idegsejtek három csoportjára oszlanak

Első rendű neuronok

Ez az idegpálya a hipotalamuszból indul ki, amely az agy alsó részén található, átnyúlik az agytörzsön és a felső gerincig terjed. Néhány dolog, ami károsíthatja ezt az idegpályát:

• Stroke
• Tumor
• A mielincső membránjait reszelő betegségek
• Nyaki trauma
• Ciszták a csigolyákban (syringomyelia)

Másodrendű neuronok

Ez az idegpálya a csigolyáktól a mellkas felső részéig és az oldalsó nyakig terjed. Néhány dolog, ami károsíthatja ezt az idegpályát:

• Tüdőrák
• A mielincső bélésének daganata (schwannoma)
• A szív erek (aorta) károsodása
• Műtét a mellkas területén
• Traumás sérülés

Harmadik rendű neuronok

Ez az idegpálya a nyak oldalától az arcbőrig, a szemhéj körüli izmokig és az irigységig terjed. Néhány dolog, ami károsíthatja ezt az idegpályát:

• A nyaki oldalakon található carotis erek károsodása
• A nyaki oldalán lévő nyaki véna károsodása
• Daganat vagy fertőzés a koponya tövében
• Migrén
• Klaszteres fejfájás, súlyos és visszatérő típusú fejfájás

A Horner-szindróma okai gyermekeknél

A gyermekeknél a Horner-szindróma leggyakoribb okai:

• A nyak vagy a váll sérülése a szülés során
• Aorta hibák születésekor
• Neuroblastoma tumor

Bizonyos esetekben ennek az állapotnak az oka nem határozható meg. Ezt idiopátiás Horner-szindrómának nevezik.

Diagnózis és kezelés

A megadott információk nem helyettesítik az orvosi tanácsot. MINDIG konzultáljon orvosával.

Hogyan diagnosztizálják a Horner-szindrómát?

A szokásos fizikai vizsga mellett orvosa különféle utóvizsgálatokat végez a tünetek okának és a pontos diagnózis meghatározása érdekében.

A Horner-szindróma diagnosztizálásához elvégezhető tesztek

Orvosa diagnosztizálhatja a tüneteit és a kórtörténetét.

Az orvos, gyakran szemész (szemorvos), a diagnózist is megerősítheti olyan szemcseppek elhelyezésével, amelyek kitágíthatják / szűkíthetik a pupillákat a szem mindkét oldalán. Ezt követően orvosa összehasonlítja a szeme reakcióinak eredményeit annak megállapítása érdekében, hogy idegkárosodás okozza-e állapotát.

Vizsgálatok az idegkárosodás helyének azonosítására

Az orvosok meg tudják mondani, hogy mely idegpályák sérültek, ha megnézik a megjelenő specifikus tüneteket. Az orvos további vizsgálatokat vagy vizsgálatokat is végezhet, hogy felderítse a traumák vagy rendellenességek helyét, amelyek zavarják az idegek útját.

Az orvos szemcseppek segítségével igazolhatja a diagnózist, amelyek kitágíthatják a pupillákat a szem mindkét oldalán. Utána észreveheti, hogy Horner-szindrómája van, amikor a szem egyik pupillája nem akkora, mint az egészséges szem oldala. Ez valószínűleg a nyak mentén felfelé tartó harmadik idegpálya károsodásának eredménye.

Ezenkívül az orvosok képalkotó vizsgálatokat végezhetnek MRI-vel, CT-vizsgálattal vagy röntgensugárral a Horner-szindrómát okozó károsodás helyének meghatározására.

A Horner-szindrómában szenvedő gyermekek számára az orvos vér- és vizeletvizsgálatot rendelhet el a neuroblastoma tumor diagnosztizálásához.

Hogyan kezelik a Horner-szindrómát?

A Horner-szindrómára nincs specifikus kezelés. A betegség kezelésének legjobb módja az alapbetegség vagy az egészségi állapot kezelése.

Megelőzés

Milyen életmódbeli változások hajthatók végre a Horner-szindróma megelőzésére?

A Horner-szindróma egy genetikai veleszületett rendellenesség, amelyet nem lehet megakadályozni, de tünetei kezelhetők orvosi terápiával és gyógyszerekkel.

Ha bármilyen kérdése van, konzultáljon orvosával a legjobb megoldás érdekében.

Hello Health Group nem nyújt orvosi tanácsot, diagnózist vagy kezelést.