Az emberi izomrendszer és funkcióik

Emberi izomrendszer

Ismerje meg az emberi izomrendszert

Az emberi izomrendszer a test több mint 600 izomból áll. Ezek az izmok az izomrostok néven ismert speciális sejtekből állnak.

Gondolhatja, hogy az úgynevezett izom csak az látható vagy látszólag a bőrréteg alatt van. Valójában a bőr alatt megjelenő vázizmokon kívül vannak simaizmok és szívizmok.

A csontokon kívül az izmok a belső szervekhez és az erekhez is kapcsolódnak. Minden izomtípusnak van egy meghatározott funkciója, de a legfontosabb a mozgás létrehozása. Valójában a test szinte minden mozgása az izmok összehúzódásának eredménye.

Nemcsak a mozgás, az izmok összehúzódása is segít a testtartás, az ízületek stabilitásának és a test hőtermelésének szabályozásában.

Az izmok típusai

Az emberi izomrendszer típus szerint

Az izom a test négy legfontosabb szövetének egyike. Ez a szövet speciális, rostoknak nevezett sejtekből áll. Az izomszövet három különböző típusra oszlik.

Az izomszövet típusai a következők:

Sima izom (sima izom)

A simaizom megtalálható a belső szervek falain, például az erekben, az emésztőrendszerben, a légzőrendszerben, a hólyagban és a méhben. Nem csak a simaizom a szemben is megtalálható.

Az ezt látni használt szervekben a simaizom funkciói megváltoztatják az írisz vagy az írisz méretét és megváltoztatják a szemlencse alakját. A bőr simaizma a nyakszőr felállását is okozhatja a hideg időjárással vagy a közvetlen félelemmel szemben.

Az emberi izomrendszerben azonban ennek a simaizomnak a hatásmechanizmusát az automatikus idegrendszer vezérli. Ez azt jelenti, hogy ez az izom az agy tudatalatti elméje képes mozgatni és irányítani anélkül, hogy tudatos elmével kellene irányítania.

Még akkor is, ha nincs tisztában a létezésével, a simaizom tovább dolgozik a testben. A simaizmok funkciói a test helyétől és helyzetétől függően változnak. Például az emésztőrendszer simaizom-mechanizmusai, például az összehúzódás és a pihenés váltakozása, segítenek az ételnek a szervezetbe jutni, amikor az emésztés megtörténik.

A simaizom jellemzői orsó alakúak, vagy egy központi maggal rendelkező tengellyel rendelkeznek. Ennek az izomösszehúzódásnak az a mechanizmusa, hogy lassan és ritmikusan összehúzódjon.

Szívizom

A simaizomokkal szemben, amelyek a test több helyén találhatók, a szívizom csak a szív falában van, és az automatikus idegrendszer vezérli.

A szívizomsejtekben világos és sötét csíkok vannak, amelyeket csíkoknak neveznek. A fehérjeszálak sejten belüli elrendeződése okozza ezeket a világos és sötét sávokat. A szívizomsejtek hosszúkás hengeresek, középen egy sejtmag található.

A szívizom összehúzódását általában a tudatalatti irányítja, de elég erős és ritmusa van. Amikor a szívizom összehúzódik, a vért kiszivattyúzzák, míg a szívizom ellazulásakor a vér visszatér a szívbe, miután kering az egész testben.

Vázizom

A vázizom az izomrendszer része, amely szorosan kapcsolódik a mozgásszervi rendszerhez. A vázizom olyan izomszövet, amely az emberi csontokhoz kapcsolódik. A vázizom az egyetlen izomszövet, amely tudatosan irányítható.

Az emberi izomrendszerben a vázizom az egyik legfontosabb, mivel a test minden részén elhelyezkedik. A vázizmok feladata, hogy összehúzódjanak, és a testnek az izmokhoz rögzített csontjaihoz közelebb eső részeit mozgassák.

A vázizmok nagy része az ízület mentén a két csonthoz kapcsolódik, így az izmok úgy működnek, hogy a csont részeit közelebb hozzák egymáshoz. A csontvázizmok nemcsak a mozgás előidézésében működnek, hanem megállítják is.

Ezenkívül a vázizmok megakadályozhatják a csontok és az ízületek túlzott mozgását is. A cél a csont stabilitásának fenntartása és a csont szerkezetének károsodásának megakadályozása.

Ez az izomszövet segít abban is, hogy tudatosan tudja irányítani a test bizonyos funkcióit, például a rágást, a vizelést és a székletürítést.

Ennek a vázizomnak az a feladata, hogy megvédje a belső szerveket, különösen azokat, amelyek a hasi területen helyezkednek el, és elősegíti ezeknek a szerveknek a súlyát.

A vázizomsejtek megegyeznek a csíkolt szívizomsejtekkel. A vázizomsejtek azonban hengeresen elágazóak, és mindegyik rostjukban sok sejtmag található.

Izomműködés

Az emberi izomrendszer funkciói

Az emberi izomrendszer minden egyes izomtípusának megvan a maga funkciója. Az alábbiakban bemutatjuk a test izomrendszerének néhány funkcióját.

Végezzen testmozgásokat

A vázizmok felelősek az Ön által végzett mozgásokért. A csontvázizmok a csontjaihoz kapcsolódnak, és részben a központi idegrendszer (CNS) irányítja őket.

A csontváz izmait bármikor használjuk. Az izmok követik a kívánt irányt, a csontokkal és az inakkal együtt.

Állítsa be a testtartást

A vázizmok is szabályozzák testtartását. A rugalmasság és az erő a megfelelő testtartás fenntartásának kulcsa. A merev nyaki izmok, a gyenge hátizmok vagy a merev csípőizmok károsíthatják az igazodást.

A rossz testtartás befolyásolhatja a test egyes részeit, ízületi fájdalmakat és legyengült izmokat okozhat.

Az egyensúly fenntartása

A csontvázizmok segítenek megvédeni a gerincet, és segítenek fenntartani az egyensúlyt. Az izomrendszeren belül vannak úgynevezett törzsizmok, amelyek magukban foglalják a hasizmokat, a hátsó izmokat és a kismedencei izmokat. Minél erősebb a magja, annál jobb lesz az egyensúlya.

Támogatja az emberi vérkeringést

Az emberi izomrendszerben a szívizom és a simaizom, amelyeknek eszméletlen a jelenléte, segítik a szívverést és a vér áramlását az egész testben. Ezt általában elektromos impulzus jelenléte jelzi.

A szívizmok a szív falain találhatók. A vegetatív idegrendszer irányítja, amely a test legtöbb funkciójáért felelős. Az ereket simaizom alkotja, és az autonóm idegrendszer is irányítja őket.

Segíti a légzési folyamatot

A rekeszizom a fő izom, amely légzés közben működik. Ha erősebben lélegzik, például edzés közben, a rekeszizomnak szüksége van más izmok, például hasi, nyaki és hátizmok segítségére.

Támogatja az emésztési folyamatot

Az emberi izomrendszer az emésztési folyamat segítésében is működik. Igen, amikor a szervezet megemészti az ételt, a folyamatot az emésztőrendszerben található simaizmok irányítják.

Simaizmai ellazulnak és megfeszülnek, amikor az étel az emésztés során áthalad a testén. Ezek az izmok a bélmozgás vagy a hányás esetén is segítenek kiszorítani az ételt a testéből.

Bátorítsuk a babát vajúdás közben

Sima izmok találhatók a méhben is. Terhesség alatt ezek az izmok megnagyobbodnak és megnyúlnak, amikor a magzat teste a méhben van. Szülés során a méh simaizmai összehúzódnak és ellazulnak, hogy elősegítsék a babát a hüvelyen keresztül.

Izomcsoport

Vázizomcsoportok

A vázizomrendszer jobb megértése érdekében tanulmányozhatja ezeket az izmokat az alábbiak szerint csoportosítva:

1. Fej- és nyakizmok

Az Országos Rákintézet SEER képzési moduljai szerint a vázizomrendszer az arc izmait is magában foglalja. Ez az izom lehetővé teszi az emberek számára, hogy különböző kifejezéseket mutassanak, kezdve a meglepetés, az undor, a düh, a félelem és a különféle egyéb kifejezéseken.

Az emberi kifejezés a nem verbális kommunikáció egyik fontos eleme. Az arcban található vázizmok ide tartoznak frontalis, orbicularis oris, laris oculi, buccinator, és zygomaticus .

Eközben négy pár vázizom felel az étel rágásáért. Ezek az izmok, amelyek az egész test legerősebb izmai, az alsó állkapocshoz kapcsolódnak. Ezen izmok közül kettő temporalis és maszter .

2. Törzsizmok

Eközben a törzs izmai közé tartoznak a gerincet mozgatni képes izmok, a hasfalat alkotó izmok és a medencét védő izmok.

A törzsön lévő vázizmokba beépített izmok izomcsoportok erector spinae amely a gerinc oldalán helyezkedik el, felelős azért, hogy a test állva vagy ülve tartsa függőleges helyzetét.

Ezután azok az izmok, amelyek a törzs következő részében beépülnek a vázizomrendszerbe, a mellkas vagy a mellkas falának izmai, amelyek részt vesznek a légzési folyamatban. Ez az izom a bordák közötti üregben helyezkedik el. Ezek az izmok összehúzódnak, amikor kilégzik.

3. Felső végtagi izmok

A felső végtag izmainak vázizomrendszere magában foglalja azokat az izmokat, amelyek a lapockát a mellkashoz rögzítik és a lapockákat mozgatják, amelyek a felső karcsontot rögzítik a lapockához, és mozgatják a karját, valamint az alkarban elhelyezkedő izmok, amelyek tenyér, alkar és csukló.

A felső végtaghoz tartozó izmok triceps brachii, biceps brachii, brachialis, és brachioradialis .

4. Alsó végtagi izmok

Eközben az alsó végtagok vázizmaihoz tartozó izmok a combokat mozgató izmok. Ezután a gluteus izmok, amelyek fő feladata a csípő mozgatása. Ezek az izmok azonban a comb felé nyúlnak.

Vannak olyan izmok is, amelyek a lábak mozgatására szolgálnak. Például a végtag nagy kiterjesztő izma (quadriceps femoris), amely kiegyenesítheti a lábat a térdnél. Ezután a combhajlító izmok, amelyek a csípőtől a térd aljáig terjedő nagy izmok, szintén az alsó végtagok izmainak vázizomrendszerének részei.

Az izomrendszer rendellenességei

Az emberi izomrendszer rendellenességei vagy betegségei

A csontrendszerhez és az emberi ízületekhez hasonlóan az izomrendszernek számos rendellenessége vagy problémája van, amelyekkel tisztában kell lennie és tisztában kell lennie. Az alábbiakban felsoroljuk az emberi izomrendszerrel kapcsolatos rendellenességeket, problémákat és betegségeket, többek között:

1. Myalgia

A myalgia vagy az izomfájdalom meglehetősen gyakori probléma az izomrendszerben. Valójában előfordulhat, hogy mindenki megtapasztalta ezt az egy feltételt.

Az izomfájdalom okai változatosak lehetnek, de általában ezt az állapotot izomkárosodás vagy az izmok túlzott használata okozza. Ezenkívül ezt az állapotot különböző betegségek is okozhatják, amelyek szintén kapcsolódnak az emberi izomrendszerhez, például fibromyalgia.

Ezért fontos, hogy mindig fenntartsuk az izom egészségét, hogy ne legyen könnyű megtapasztalni.

2. Izomgörcsök

Az izomrendszerrel ez a probléma akkor jelentkezik, amikor az izmok elég erősen összehúzódnak, és hirtelen feszessé teszik az izmokat. Ez a néhány percig tartó állapot fájdalmas lehet.

Általában izomgörcsök jelentkeznek a lábakban. Bár általában ártalmatlan, de amikor tapasztalja, nem tudja használni vagy mozgatni azokat az izmokat, amelyek görcsöket tapasztalnak.

3. Izomdisztrófia

A következő izomrendszeri rendellenesség az izomkárosodás, amely általában örökletes veleszületett rendellenességek miatt következik be. Ez az izomdisztrófia az izmokat megtámadó betegségek gyűjteménye.

Ezt az állapotot a dystrophin fehérje hiánya okozza, amely a szervezetnek az izmok normális működésének elősegítéséhez szükséges fehérje.

4. Izomsorvadás

Az emberi izomrendszert érintő másik egészségügyi probléma az izomsorvadás. Általában ez az állapot akkor fordul elő, amikor az izmok zsugorodnak, mivel nem használják őket túl sokáig.

Ugyanakkor számos más dolog is okozhatja az izomsorvadást, mint például az öregedési folyamat, az alultápláltság, a kábítószer-fogyasztás és más egészségügyi állapotok.

5. Bénulás

Ez az egyetlen egészségügyi probléma azt eredményezi, hogy a beteg elveszíti erejét és kontrollt gyakorol testének néhány izma felett. Ez az állapot a test csak egy területén koncentrálódhat, például csak az arcon, a lábakon vagy a kézen.

Nem zárja ki azonban, hogy ez az állapot a test több részén is tapasztalható egyszerre. Ez a bénulás több típusra osztható:

• Paresis: részleges bénulás, amelynek során a páciens továbbra is ellenőrizheti egyes izmait.
• Paraplegia: a lábak és az alsó test izmait érintő bénulás.
• Quadriplegia: a karok, a lábak és néha a nyaktól lefelé tartó izmokat érintő bénulás.
• Hemiplegia: bénulás, amely csak a test egyik oldalán lévő izmokat érinti.