Az emberi agy: anatómiája, funkciói és betegségei

Az emberi agy anatómiája

Mi az emberi agy?

Az agy létfontosságú és összetett szerv, amelyet a koponya és az agyhártya (agyhártya) véd. Ez a szerv számos szövetből és támogató idegsejtek milliárdjaiból áll, és kapcsolódik a gerincvelőhöz. A gerincvelővel és az idegekkel együtt az agy az ember parancsnoki központja és idegrendszere.

Az idegrendszer részeként az agynak számos fontos funkciója van. Ez a szerv irányítja mindazt, ami a testben történik, például a gondolatokat, emlékeket, beszédet, érzéseket, látást, hallást, a kar és a láb mozgását, valamint a test más szerveinek funkcióit, beleértve a pulzusszámot és a légzést.

Az agy idegeinek egy része közvetlenül a test bizonyos részeihez, például a szemekhez, a fülekhez és a fej más részeihez kerül. Ugyanakkor számos más ideg kapcsolódik a test részeihez a gerincvelőn keresztül, hogy ellenőrizzék a személyiséget, az érzékszerveket és más testfunkciókat, például a járáshoz szükséges légzést.

Az emberi agy részei és funkcióik

Az agy három fő részre oszlik, nevezetesen a kisagyra (nagyagy), kis agy (kisagy), valamint az agytörzs. Az agy ezen részei együttesen működtetik a test rendszereit. Mindhárom sajátos funkcióval rendelkezik, amelyek mindegyike más és más. Az alábbiakban bemutatjuk az agy részeit és funkcióit:

Nagy agy

Big Brain (nagyagy / cerebrum) az emberi agy anatómiájának legnagyobb része. Agyi funkció vagy nagyagy a mozgás, a mozgás, az érintés, a látás, a hallás, az értékelés, az érvelés, a problémamegoldás, az érzelmek és a tanulás szabályozása.

Az agy két félgömbből áll, mégpedig a jobb és a bal agyból. Az agy jobb agyféltekéje a test bal oldalán, míg a bal félteke a test jobb oldalán szabályozza a mozgást.

A jobb és a bal agyat hosszanti repedésekként ismert barázdák választják el. Az agy két oldalát alul összeköti a corpus callosum, amely üzeneteket küld az agy egyik részéből a másikba. A cerebrum felülete jellegzetes hajtogatási megjelenéssel rendelkezik agykérget vagy az agykéreg.

Az agykéreg a szürke anyag külső vékony rétege, amely körülveszi az agyat, vastagsága 2-3 mm. Az őket alkotó ráncokat vagy ráncos gerinceket gyirinek, míg a köztük lévő réseket sulcinak nevezzük.

Minden félteke nagyagy és az agykéreg, jobb és bal is, négy szakaszból áll, amelyeket az agy lebenyének neveznek. A négy agylebeny:

• Homloklebeny. Ez az emberi agy azon része, amely a homlok előtt vagy mögött van. Az előagy a gondolkodás, a tervezés, a szervezés, a problémamegoldás, a memória és a rövid távú mozgás vezérlésére szolgál.
• Parietális lebeny. Ez az agy azon része, amely a frontális lebeny felett és mögött található. Feladata az érzékszervi információk, például az íz, a hőmérséklet és az érintés értelmezése, valamint a tárgyak azonosítása és a térbeli kapcsolatok megértése (ahol az ember testét összehasonlítják az adott személy körüli tárgyakkal).
• Nyakszirti lebeny. Ez a lebeny a fej hátsó részén található, amely irányítja az emberi látást.
• Halántéklebeny. Ez a szakasz az elülső lebeny mögött és alatt, közvetlenül a fül felett helyezkedik el. Az agy ezen része fontos szerepet játszik az emlékezet, a beszéd és a megértés szabályozásában.

Kis agy

Van egy nagy agy, van még egy része a kisagynak is kisagy vagy a kisagy. Kisagy az agynak az a része, amely az occipitális lebeny mögött és alatt fekszik.

Funkció kisagy vagy a kisagy a mozgás irányítása és koordinálása, az egyensúly fenntartása és a testtartás fenntartása. Az agynak ez a része fontos ahhoz, hogy segítsen egy embernek gyors, ismétlődő műveleteket végrehajtani, például videojátékokat játszani. Ezenkívül a kisagy szerepet játszik a finom motoros mozgásokban is, például a festésben.

Agyszár

Agyszár ill agytörzs elöl van kisagy és a gerincvelőhöz csatlakozó rész. Az agy ezen része idegszálakat tartalmaz, amelyek a test minden részébe és onnan érkeznek. Ezenkívül az agytörzs olyan testfunkciókat is szabályoz, mint a pulzus, a vérnyomás és a légzés.

Az emberi agytörzs három struktúrából áll, nevezetesen a középagyból, a ponsból és a medulla oblongatából. A középagy szerepet játszik a szemmozgás szabályozásában, míg a pons részt vesz a szem és az arc mozgásának, az arcérzetek, a hallás és az egyensúly koordinálásában.

Míg a medulla oblongata az agy azon része, amely ellenőrzi a légzést, a vérnyomást, a szívritmust és a nyelési mozgásokat.

Az emberi agy egyéb részei és szerkezetei

A fenti három fő struktúrán kívül az agy anatómiája más fontos részekből is áll, azoknak megfelelő funkciókkal. Itt vannak az agy részei:

• Thalamus

A thalamus az emberi agy azon része, amely az agytörzs közepén vagy felett helyezkedik el. Ez az agyszerkezet kapuőrként működik a gerincvelő és az agy féltekéi között átjutó üzeneteknél.

• Hypothalamus

A hipotalamusz egy kis szerkezet, amely szintén a középagyban található, közvetlenül a thalamus alatt. Az agynak ez a része szerepet játszik a testi funkciók, például az evés, a szexuális viselkedés és az alvás, valamint a testhőmérséklet, az érzelmek, a hormonkiválasztás és a mozgás szabályozásában.

• Limbikus rendszer

A limbikus rendszer az agy olyan rendszere, amely szerepet játszik az emberi érzelmek irányításában. Az agy ebbe a rendszerbe jutó részeinek egy része a hipotalamusz, a thalamus része, az amygdala (aktívan agresszív viselkedést produkál) és a hippocampus (amely szerepet játszik az új információk emlékezetében való képességben).

• Az agyalapi mirigy

Az agyalapi mirigy vagy az agyalapi mirigy egy kis mirigy, amely az agy tövében helyezkedik el (az orr mögött). Feladata a hormon szekréciójának ellenőrzése, szerepet játszik a test növekedésében és fejlődésében, valamint koordinálja a test különböző szerveinek (vese, mell és méh) és más mirigyek (pajzsmirigy, nemi mirigyek és mellékvesék) funkcióit.

• Kamrák

A kamrák olyan terek vagy üregek az agyban, amelyek agyi folyadékot tartalmaznak, vagy amelyeket cerebrospinalis folyadéknak neveznek. Négy kamrai kamra van egymással keskeny csatornával vagy átjáróval összekötve.

• Tobozmirigy

A tobozmirigy olyan mirigy, amely az agy kamráiban található. Ezek a mirigyek szerepet játszanak az emberi nemi érésben. Ezen mirigyek másik pontos funkciója az emberekben azonban továbbra sem tisztázott.

• Gerincvelői folyadék

A cerebrospinális folyadék olyan folyadék, amely az agy négy kamrai terében és környékén, valamint az agyat borító két membrán (agyhártya) és a gerincvelő között áramlik. Ez a folyadék védi az agyat az agy sérülésétől, valamint a gerincvelőt a gerinc sérülésétől.

Ezenkívül a cerebrospinális folyadék tápanyagokat is szállít az agyba, és eltávolítja az agyból származó hulladékokat.

• Az emberi agysejtek szerkezete

Az agy kétféle sejtből áll, nevezetesen a neuronokból és a glia sejtekből. A neuronok szerepet játszanak az idegi impulzusok vagy jelek küldésében és fogadásában, míg a gliasejtek támogatást és táplálékot nyújtanak, fenntartják a homeosztázist, kialakítják a mielint és megkönnyítik a jelátvitelt az idegrendszerben.

• Koponyaidegek

A koponyaidegek 12 idegpár, amelyek az agy alsó felszínén láthatók. Ezen idegek mindegyikének más és más funkciója van. Számos koponyaideg továbbítja az információt az érzékszervektől az agyig. Aztán vannak olyanok, amelyek irányítják az izmokat, és vannak, amelyek mirigyekhez vagy belső szervekhez kapcsolódnak, például a szívhez és a tüdőhöz.

Az emberi agy fejlődése

Az emberi agy fejlődése csecsemőkortól öregkorig

Az agy kialakul és fejlődik, mivel az emberek még felnőttkorukig a méhben vannak. Ez az agyfejlődés az agy hátsó részéből indul és az elülső vagy a frontális lebenyig folytatódik.

A Washingtoni Egyetem honlapjáról beszámolva, a méh fejlődési periódusában percenként 250 000 idegsejtet (idegsejtet) adnak hozzá. Minden idegsejt összekapcsolódik más idegsejtekkel, hogy a dendritek és axonok nevű szálak segítségével kialakítsák az idegrendszert.

Ezek az idegsejtek a baba születésekor tovább fejlődnek, majd egy bizonyos életkorban hanyatlanak.

• Amikor a baba megszületik

Születéskor az emberi agyban már szinte az összes neuron megtalálható, amellyel életük végéig rendelkezni fog. Ezeknek a sejteknek a kapcsolata azonban tovább fog fejlődni. Mielint vagy zsíros anyagokat, amelyek megvédik az axonokat és elősegítik az impulzusok gyorsabb mozgását, az agy a gerincvelő közelében is előállította.

Ami a méretet illeti, az átlagos újszülött agy körülbelül egynegyede az átlagos felnőtt agy méretének. Mérete ezután megduplázódik első életévében. Súlyát tekintve az átlagos újszülött agya körülbelül egy fontot vagy 500 grammnak felel meg, és gyermekkorában körülbelül két font vagy körülbelül 1 kg nő.

• Gyermekkor

Három éves korába lépve az emberi agy tovább nő, a felnőttek méretének körülbelül 80 százalékáig. Ebben a korban az agynak valójában több mint 200 százaléka van a szinapszisokból. A szinapszis az axonok és az idegsejtek közötti kapcsolat, amely lehetővé teszi az információk áramlását közöttük.

Ötéves korban a gyermekek agymérete elérte a felnőttek 90 százalékát. Az agy fejlődése ebben az életkorban is élesebbé válik. Minden olyan élmény, amelyet a gyermek érez, szinapszist képez.

• Tizenéves kor

A tinédzser agyának mérete és súlya nem sokban különbözik a felnőttekétől. Ebben a korban a baba születésekor kialakult mielinnek összetettebb szekvenciája van. A mielin utolsó sora a homloklebenyben található, pontosan a homlok mögött, amely döntések meghozatalára, impulzusok irányítására és empátiára szolgál.

Ez a funkció azonban nem olyan érett, mint a felnőttek. Ezért sok serdülő gyakran zavart vagy instabil érzelmeket él át.

• Felnőtt kor

Felnőttkorba lépéskor az agy mérete és súlya sokkal fejlettebb, mint korábban. Ebben az időben az átlagos nő agya körülbelül 2,7 font, vagy ennek megfelelő 1,2 kg, míg a férfiak körülbelül 3 font, vagy ennek megfelelő 1,3 kg.

20 évesen az agyfejlődés a frontális lebenyben végre befejeződött, különösen az ítélőképesség szempontjából. Az agy fejlődése azonban ebben a korosztályban is lassan kezd hanyatlani. A test maga alkotja és eliminálja az idegsejteket és az agysejteket.

• Idős

50 éves korodra az emlékeid rövidülni kezdenek, vagy könnyebben elfelejted a dolgokat. A természetes öregedés ugyanis megváltoztatja az agy méretét és működését. Az agy teljesítményének csökkenése teljes egészében az agysejtek és a szinapszisok halálának köszönhető. Az agy zsugorodik, és a különféle agyi betegségek kockázata tovább növekszik.

Emberi agyi betegség

Milyen betegségek fordulhatnak elő az agyban?

Ha az agy egészséges, akkor gyorsan és normálisan működik, ahogy kell. Azonban számos olyan betegség vagy rendellenesség jelenhet meg az agyban, amelyek megzavarhatják az agy működését, és különféle zavaró tüneteket okozhatnak, például fejfájást, szédülést vagy az idegrendszerrel kapcsolatos egyéb jeleket.

Néhány olyan betegség vagy rendellenesség, amely az emberi agyban előfordulhat:

• Agysérülés

agykárosodás olyan agyi sérülés, amely az embert fizikailag, érzelmileg és attitűdökre is kihat. A sérülésnek két formája fordulhat elő, nevezetesen traumás és nem traumás sérülések.

A traumás sérüléseket általában külső tényezők okozzák, például balesetek, esések stb. Eközben nem traumás sérülések következnek be az agy belső tényezők, például oxigénhiány miatt bekövetkező károsodásai miatt. Néhány példa a nem traumás sérülésekre: stroke, agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás, rohamok, agydaganatok stb.

• Demencia és Alzheimer-kór

A demencia egy olyan szindróma, amely memóriavesztéssel és csökkent intellektuális funkcióval jár, ami elég súlyos ahhoz, hogy megzavarja az egyén rutinfeladatok elvégzésének képességét. Eközben az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb formája, és az időseknél fejlődik ki a leggyorsabban.

• Parkinson-kór

A Parkinson-kór olyan agyi rendellenesség, amely testremegést (remegést), valamint járási, mozgási és koordinációs nehézségeket okoz.

• Epilepszia

Az epilepszia olyan rendellenesség, amely akkor fordul elő, amikor az agy aktivitása rendellenes lesz, és rohamokat és eszméletvesztést okoz.

• Mentális zavarok

A mentális rendellenességek vagy gyakran mentális betegségeknek nevezik azokat az egészségi állapotokat, amelyek az agyat fejlesztik és érintik. Ez az állapot megzavarhatja az ember gondolatait, érzéseit, a mindennapi funkciókat és a más emberekkel való kapcsolattartás képességét. Többféle mentális rendellenesség, amely előfordulhat, például depresszió, szorongás vagy pszichotikus rendellenességek, például skizofrénia.

Az állapotának megismerése érdekében tünetellenőrzést végezhet a Hello Sehat webhelyen elérhető egészségügyi számológéppel. Azonban orvoshoz is fordulhat, hogy meghatározhasson bizonyos változásokat vagy tüneteket önmagában.

Tények és mítoszok az emberi agyról

Melyek az agyról szóló mítoszok?

Az agy a test legösszetettebb szerve. Az anatómián és a funkción kívül az agynak számos érdekes mítosza is van, amelyekről tudni kell az igazságot. Itt vannak a mítoszok és azok igazsága:

• Igaz, hogy az emberek csak az agyuk 10% -át használják fel?

Lehet, hogy hallotta már azt a mondást, miszerint az emberek csak az agyi teljesítményük körülbelül 10 százalékát használják fel. Ez azonban csak mítosz. Az emberek szó szerint folyamatosan az agyuk minden részét aktívan használják.

Ennek a mítosznak az eredete minden ember önállóságának hiányában gyökerezhet, aki úgy érzi, hogy nem használta ki teljes mértékben agyának összes képességét.

• Igaz, hogy egy nagyobb agy okosabbat jelent?

Sokan azt mondják, hogy a nagyobb agyú emberek okosabbak. Ez azonban nem teljesen igaz. Valójában a nagy agyméret nem garantálja, hogy valaki magas IQ-val rendelkezzen. Különböző megállapítások szerint az agy térfogata szerepet játszhat az intelligencia szintjében, de a kapcsolat nagyon kicsi.

Egy másik érdekes agyi tény

A fenti mítoszokon kívül van még néhány érdekes tény az agyról, amelyeket nem tudhat. Itt vannak a tények:

• Az emberi agy körülbelül 60 százaléka zsírból áll. Ezek a zsírsavak nagyon fontosak az agy teljesítménye szempontjából, mert az is fontos, hogy zsírsav-tápanyagokat adjunk az agyhoz.
• Az emberi agy tárolókapacitása szinte korlátlan. A kutatások azt mutatják, hogy az emberi agy körülbelül 86 milliárd idegsejtből áll, amelyek kapcsolatokat képeznek és kombinálódva növelhetik a tárolókapacitást.
• Az agyi információk óránként 268 mérföldig terjednek.
• Minél nehezebben gondolkodik, annál több oxigént használ fel agya a vérből, akár 50 százalékig.
• Az emberi agy képes körülbelül 23 watt teljesítmény előállítására (elegendő egy lámpa táplálásához). Ez az erő megfelelő pihenéssel érhető el, míg az alváshiány fokozhatja az Alzheimer-kórhoz társuló fehérje felhalmozódását az agyban.
• Az agy képes az életkor előrehaladtával tanulni és növekedni. Ezt a folyamatot hívják neuroplaszticitás, ezt rendszeresen gyakorolni kell, például új dolgok elsajátításával, amelyek gondolkodásra késztetnek.