Ismerje fel az emberi emésztés különféle enzimeit és működését

Gondolkodott már azon, hogy az étel hogyan emészthető meg a szervezetben, miután jóllakott? A táplálék emésztésének folyamata a testben egy sor szervet foglal magában, amelyeket az idegrendszer irányít, és az emésztőenzimek egy csoportja segíti őket.

Az emésztés enzimek (enzimatikus) segítségével valójában már a szájban történik. A finomított étel visszaemésztődik a gyomorba, és az eredményeket a bélbe juttatja. E folyamatsorozat során az enzimek segítenek az étel formájának kisebb darabokra történő megváltoztatásában, hogy a vér felszívódhasson és keringesse őket.

Mire utalnak az enzimek és milyen funkciójuk van az emésztésben?

Ismerje meg az emésztőenzimeket és azok működését általában

Minden elfogyasztott ételt meg kell emésztenie olyan alapvető tápanyagokban, mint a zsír, a fehérje, a szénhidrát, valamint a vitaminok és ásványi anyagok. A cél az, hogy ezek a tápanyagok könnyen felszívódjanak és átáramljanak a véráramon, hogy támogassák a test különböző funkcióit.

Az emésztési folyamat nagy részét az emésztőrendszer különböző pontjaiból előállított enzimek segítik. Enzimek nélkül az étel csak a gyomorban halmozódik fel. A tested nem lesz képes táplálékhoz és energiához jutni az ételektől.

Az emésztőrendszerében számos enzimtermelő hely található. Ezek a helyek a nyálmirigyek, a máj (máj), az epehólyag, a gyomor falának belseje, a hasnyálmirigy, valamint a vékonybél és a vastagbél belső falai.

A képződő enzimek mennyisége és típusa az elfogyasztott étel típusától és mennyiségétől függ. Ennek ellenére az emésztőenzimek tényleges működése hasonló a test többi enzimjéhez.

Minden emésztőenzim az enzimek nagy csoportjának része, az úgynevezett hidrolázoknak. Ez az enzimcsoport vízmolekulákat használ fel az élelmiszer vagy folyadék tápanyagát alkotó kémiai kötések megszakítására.

Az emésztőenzimek katalizátorként működnek, amely olyan anyag, amely felgyorsítja a kémiai reakciók sebességét. Az emésztőrendszerben ezek az enzimek felgyorsítják a kémiai reakciókat, hogy a szénhidrátokat, fehérjéket és zsírokat legkisebb formájukra bontsák.

Ezt követően a belek képesek felszívni a tápanyagokat, és eljutni a keringési rendszerbe. Ezután a vér az összes testsejtbe keresi a tápanyagokat, hogy energiát képezzen vagy más funkciókat hajtson végre.

Számtalan enzim van az emésztőrendszerében. Ezeket a különféle enzimeket általában négy csoportba sorolják, mégpedig az alábbiak szerint.

• Proteolitikus enzimek, amelyek a fehérjéket aminosavakká bontják.
• Lipolitikus enzimek, amelyek a zsírt zsírsavakká és glicerinné bontják.
• Amilolitikus enzimek, amelyek lebontják a szénhidrátokat és a keményítőket (keményítőt) egyszerű cukrokká.
• Nukleolitikus enzimek, amelyek a nukleinsavakat nukleotidokká bontják.

Különböző típusú enzimek az emésztőrendszerben

Az emésztőrendszer lebontja az ételtől kapott tápanyagokat, majd a legkisebb formájába alakítja azokat. Ennek a bomlásnak az eredményei az egyszerű cukrok, zsírsavak, glicerin és aminosavak.

Az alábbiakban különféle enzimek szerepelnek, amelyek fontos szerepet játszanak a tápanyagok termelési hely szerinti lebontásának folyamatában.

1. Száj

A fogak és a nyelv mechanikus emésztési folyamatán kívül a táplálékot kémiailag is megemésztik a lizozim, a betain, a bromelain és az amiláz enzimek. Ezek a különféle enzimek keverednek a nyálmirigyek által termelt nyállal.

Az amiláz enzim a nyálmirigyek által termelt ptialin amilázra és a hasnyálmirigy által termelt amilázra oszlik. Feladata az élelmiszerben lévő keményítő (keményítő) lebontása egyszerű cukrokká, például glükózzá. Ez az egyszerű cukor később energiaforrássá válik a tested számára.

Amikor keményítőtartalmú ételek, például rizs vagy burgonya kezd bomlani, észlelheti a kapott maltóz édességét. Ez annak a jele, hogy az amiláz enzim elkezdett működni a szájában.

Eközben a lizozim enzimek antibakteriális tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek megvédhetik a testet az étel mikrobáitól. A betainenzimek a sejtfolyadékok egyensúlyának fenntartásában működnek, míg a bromelain enzim gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik.

2. Gyomor

A gyomor fala sósavat (HCl) választ ki, amely elpusztítja a baktériumokat, és elég gyomossá teszi a gyomrot a proteáz enzim működésének támogatásához. Ez egy olyan enzimtípus, amely a fehérjéket kisebb molekulákra bontja.

Az emésztőrendszer számos proteáz enzimet termel, de a legfontosabbak a pepszin, a tripszin és a kimotripszin. A három emésztőrendszer közül a gyomor termeli a pepszin enzimet.

A pepszinnek kezdetben inaktív formája van, az úgynevezett pepszinogén. Ha találkozik a gyomorsavval, a pepszinogén pepszinné válik, és képes ellátni funkcióját. Ez az enzim átalakítja a fehérjéket peptideknek nevezett kisebb molekulákká.

A pepszin mellett a renin, a zselatináz és a lipáz enzimek is találhatók a gyomrodban. A renin egy olyan enzim, amely specifikusan megemészti a fehérjét a tejben, majd peptidekre bontja, hogy a pepszin lebonthassa.

A zselatináz a húsban lévő nagy fehérjéket közepes méretű molekulákra bontja. Ezt a molekulát azután a gyomorban lévő pepszin enzim és a belekben lévő tripszin aminosavakká bontja. Eközben a lipáz lebontja a zsírt.

3. Hasnyálmirigy és vékonybél fal

A gyomrodban finomított ételnek még további bomlási folyamaton kell átesnie a vékonybélben. Ezt a folyamatot a hasnyálmirigy által termelt különféle enzimek segítik.

Itt vannak a hasnyálmirigy által termelt különféle enzimek és azok funkciói.

Lipáz

A hasnyálmirigy különféle emésztőenzimeket termel, amelyek a vékonybélbe kerülnek, amelyek közül az egyik a lipáz. A lipázok fő feladata a zsír kisebb molekulákra bontása zsírsavakra és glicerinre.

A zsír emésztése egyszerre több szervet foglal magában. Kezdetben a máj epét termel és átjut a vékonybélbe. Az epe a zsírt sok kis csomóvá változtatja. Ezeket az alvadékokat zsírsavakra és glicerinre bontják.

Amiláz és más enzimek, amelyek lebontják a szénhidrátokat

Ugyanakkor a hasnyálmirigy hasnyálmirigy amiláz enzimeket is termel. Ezt az enzimet juttatják a belekbe, hogy a szénhidrátokat glükózzá bontsák. A glükóz a cukor legegyszerűbb formája, amelyet a vér felszív és a testben hordoz.

A vékonybél falai tulajdonképpen enzimeket is termelnek, amelyek a szénhidrátokat a glükózon kívül más egyszerű molekulákra bontják. Az alábbiakban bemutatjuk a vékonybélben lévő egyes enzimeket és azok lebontásának eredményeit.

• Szacharáz: diszacharidokra és monoszacharidokra bontja a szacharózt.
• Maltáz: lebontja a maltózt glükózzá.
• Laktáz: lebontja a laktózt glükózra és galaktózra.

Tripszin

Míg a zsírok és a szénhidrátok lebomlanak, vannak emésztőrendszeri enzimek is, amelyek szintén a fehérje lebontására szolgálnak. Az enzimek, amelyek szerepet játszanak ebben a folyamatban, a tripszin és a kimotripszin. A hasnyálmirigyből a vékonybélbe is felszabadulnak.

A tripszin és a kimotripszin feladata a fehérjék aminosavakra bontása. Az aminosavak a legkisebb egységek, amelyek a testet és az elfogyasztott ételt alkotják. A tested csak fehérjét aminosavak formájában képes felszívni.

Egyéb enzimek

Az előző fő enzimeken kívül a hasnyálmirigy számos más enzimet is termel az alábbiak szerint.

• Foszfolipáz : bontsa le a foszfolipideket (foszfor- és zsírkötéseket) zsírsavakká.
• Karboxipeptidáz : bontsa le a fehérjét aminosavakra.
• Elasztáz: lebontja az elasztin fehérjét.
• Nukleázok: bontják le a nukleinsavakat nukleotidokra és nukleozidokra.

Néhány emésztőszerved emésztőenzimeket termel, hogy a tápanyagokat a legegyszerűbb formában bontsa fel. A cél természetesen az, hogy testének sejtjei képesek felszívni a tápanyagokat, hogy képesek legyenek energiát képezni és megfelelően elvégezni annak funkcióit.