Tartalomjegyzék:
- Miért izzad az ember?
- A testméretnek nagyobb szerepe van annak meghatározásában, hogy mennyi izzadság, és nem mennyi zsír
- A túlzott izzadás a baj jele lehet
Elgondolkodott már azon, vajon miért akadnak olyanok, akik edzeni szoktak, és csak egy csepp izzadságot csepegtetnek, amikor a futópadon mindössze 10 perces kocogás miatt úgy tűnik, mintha a medencében fröcsköltek volna?
Eddig a túlzott izzadásra adott válasz csak bizonyos tényezőkre összpontosított, mint például a testzsírszázalék (minél több zsír van a testben, gyorsabban felmelegszik) és a fitnesz szintje (minél fittebb, annál kevésbé izzad). Valójában ez nem ilyen egyszerű.
Annak megértéséhez, hogy egyesek miért izzadnak jobban, mint mások, először meg kell értenünk, hogy az emberek miért izzadnak.
Miért izzad az ember?
Az emberi test körülbelül két-öt millió verejtékmirigyzel van felszerelve, amelyek beágyazódnak a bőrébe és elterjednek az egész testben. A verejtékmirigyek különböző mennyiségű verejtéket választanak ki, az élettani jellemzőktől függően.
Például a nőknek több verejtékmirigyük van, mint a férfiaknak, de a férfiak verejtékmirigyei általában aktívabbak. Ez azt jelenti, hogy ugyanannyi aktivált verejtékmirigy, azonos hőmérsékleti és fizikai aktivitás intenzitása mellett a férfiak természetesen gyorsabban izzadnak és nagyobb izzadási mennyiséget termelnek, mint a nők.
De ettől eltekintve, hogy mennyit izzadsz, a testeden kívül még néhány dologtól függ. Például, ha kávét iszik, a koffein fokozhatja az izzadást. Az alkoholfogyasztás és a dohányzás megkönnyíti az izzadást is. Szintetikus szövet viselése csapdába ejti a hőt, ami gyorsabban felmelegszik és izzad.
A megnövekedett környezeti hőmérséklet és a fizikai mozgás a mirigyeket is izzadságkeltésre késztetheti. A fittebb emberek például hatékonyabban termelnek izzadást azáltal, hogy gyorsabban izzadnak edzés közben, amikor a testhőmérsékletük alacsonyabb, míg az ülő (kevésbé aktív) emberek gyorsabban melegítenek, és többet izzadhatnak, ha azonos intenzitással gyakorolnak. Ezen túlmenően a túlsúlyos emberek több izzadságot termelnek, mint a normál testsúlyú emberek, mert a zsír hővezetőként (szigetelőként) működik, ami megemeli a test maghőmérsékletét.
A testméretnek nagyobb szerepe van annak meghatározásában, hogy mennyi izzadság, és nem mennyi zsír
A Sydney-i Egyetem egyik tanulmánya, amelyet a Men's Health közölt, megállapította, hogy a testméret különbséget tesz abban, hogy ki szokott túlzottan izzadni - nem az erőnlét. A kutatócsoport 28 önkéntest vizsgált különböző fitnesz és testméret tartományban, és 60 percig tartó, különböző intenzitású kerékpáros teszteken vetette át őket a verejtéktermelés szintjének és a testhőmérséklet változásának mérésére.
Ennek eredményeként két azonos súlyú és azonos sebességgel pedálozó ember teste azonos sebességgel felmelegedhet, még akkor is, ha egyikük alacsony és kövér, míg a másik magas és sovány.
Fontos megjegyezni, hogy ezek az eredmények nem egyenesen cáfolják azt a népszerű feltételezést, miszerint a több testzsírral rendelkező emberek hajlamosak a túlzott izzadásra. Például a cukorbetegek, akiknek nagyobb a testzsírszázalmuk, általában jobban (de lassabban) izzadnak, mint a fitt emberek. Testük hosszabb ideig tart lehűlni, de nem csak maga a zsír termikus tulajdonságai miatt, hanem azért is, mert a test keményen dolgozik nagyobb testtömeg szállítása érdekében.
A túlzott izzadás a baj jele lehet
A túlzott izzadásnak két feltétele van: az egyik az emberi fiziológia és a környezet eltérései miatt természetes (a fentiekben leírtak szerint), a másik pedig orvosi állapot, hiperhidrózis néven ismert. A hiperhidrózis olyan állapot, amikor az ember normális, nem stresszes helyzetekben és környezetben kezd izzadni, és nem jár a hőmérséklet vagy a mozgás változásával. Az emberi populáció három százaléka világszerte hiperhidrózisban szenved. A hiperhidrózis három fő részt érint: a kezeket, a lábakat és a hónaljokat, amelyek néha a test más területeit is érintik.
A hyperhidrosis hátterében álló okok még mindig nem ismertek, de sok szakértő azt gyanítja, hogy a túlzott izzadás stimulálása a válaszrendszer aktivitásából ered. menekülési harc hiperaktív agyban torz jeleket küldve a test fő verejtékmirigyei felé. Ez azt jelenti, hogy az a testrész, amely megpróbálja kihűlni magát, folyamatosan dolgozik, mint egy szivárgó csap. A hiperhidrózisnak számos nem műtéti kezelése létezik, beleértve az orális gyógyszereket, például tablettákat, helyi krémeket, a Botox-ot (többször beadva a kézbe, az arcba vagy a hónaljba), és az elektromos terápiát.
