Ismerje a gerinctörések tüneteit, okait és kezelését

Csakúgy, mint a mozgás rendszerének csontstruktúrájában található csontok más részei, a gerinc is megtörhet, amelyet csigolyatörésnek neveznek. Ez az állapot veszélyes lehet az egészségre, ezért azonnal kezelést kell kapni. Ennek az állapotnak a jobb megismerése érdekében itt talál információkat a gerinctörések tüneteiről, okairól, szövődményeiről és kezeléséről.

Mi a csigolyatörés?

Gerinctörés vagy csigolyatörés az, amikor a gerinced megszakad vagy megreped. A gerincet csigolyák (csigolyák) sorozata alkotja, amelyek átfedésben vannak a koponya (nyak) tövétől a medencéig.

A csontok sorozatából a középső hátsó (mellkasi) és az alsó hátsó (ágyéki) és ízületeik (mellkasi) a csigolyatörések leggyakoribb részei. A nyaki gerinc törését gyakrabban méhnyak törésnek nevezik, míg a medence törését kismedencei törésnek.

Néhány hátsó törés nagyon súlyos lehet, de enyhe is. Enyhe körülmények között a törés leggyakoribb típusa a kompressziós törés, amely akkor történik, amikor a csontot összetörik, de még mindig normális helyzetben van. Ez az állapot általában csontritkulásban szenvedő betegeknél fordul elő.

Súlyos körülmények között azonban a gerinc eltörhet és a csont több területén felléphet (tört törés), vagy akár a szokásos helyéről elmozdult (elmozdulási törés). Ez a súlyos töréstípus gerinc instabilitásához vezethet gerincvelői sérülésekhez és idegkárosodáshoz.

Ennek oka, hogy a gerinc egyik funkciója a gerincvelő védelme, amely a központi idegrendszer része. A gerinc károsodása a gerincvelőt, valamint a körülvevő ereket és idegeket is károsíthatja. Amikor ez megtörténik, a szenvedő bénulást tapasztalhat.

A gerinc törésének jelei és tünetei

A csigolyatörés vagy a csigolyatörés tünetei betegenként változhatnak. Ez a törés súlyosságától és konkrét helyétől függ. De általában itt vannak a csigolyatörés jelei, jellemzői és tünetei, amelyek előfordulhatnak:

• Súlyos, hirtelen hátfájás vagy fájdalom, amely általában súlyosbodik mozgáskor vagy állva, és enyhül a háton fekve.
• Duzzanat a törött csont körül.
• A karra vagy a lábra sugárzó fájdalom.
• Nehéz járni vagy mozogni.
• Deformitás, deformitás vagy látható hibák a gerincben, például görbület.
• Veszítsen magasságot vagy legyen rövidebb.
• A hátsó izmok fájdalma vagy görcse, a törés előfordulása közelében.

A fentieken kívül az ideg- és gerincvelő károsodásával kapcsolatos számos tünet is felmerülhet, ha a törés mindkettőt érintette. Néhány ilyen tünet a következők:

• Zsibbadás, bizsergés vagy gyengeség a végtagokban.
• Néha bénulás vagy bénulás lép fel.
• Vizelés / bélmozgások változásai.

Ha a fent felsorolt ​​tünetek bármelyikét tapasztalja, vagy bármilyen kérdése van, kérjük, forduljon orvosához. Mindenki teste másképp reagál. Mindig a legjobb, ha orvosával megbeszéli, mi a legjobb az Ön helyzetében.

A csigolyatörések okai és kockázati tényezői

A csigolyatörés gyakori oka a gerincre gyakorolt ​​nyomás vagy kemény ütés. Ez a nyomás vagy ütközés általában a magasból történő leesés, autó- vagy motorkerékpár-baleset, sport közbeni sérülés vagy erőszakos cselekmény, például lövés következtében következik be. A Wellstar beszámolója szerint a gerinctörést szenvedők 45% -át autóbalesetek okozzák.

A fent felsorolt ​​traumatikus események túlságosan megterhelik a gerincet, ami azt eredményezheti, hogy a csigolya megtörik, mivel nem képes ellenállni az erőnek. Ezenkívül a trauma miatt a test extrém módon mozoghat, rendkívüli erőt kifejtve a gerincre.

Ez a rendkívüli erő deformációt vagy deformációt okoz a gerincben. A deformáció könnyű nyomás mellett minimális lehet, de súlyos is lehet, például előre hajlás (kyphosis), ha nagyon erős nyomás alatt van.

Ezenkívül a test által gyakorolt ​​nyomás vagy ütés nagyobb kockázatot jelenthet a törések okozására, ha gyenge csontállapota van. Számos olyan betegség áll fenn, amely gyengíti a csontokat, például csontritkulás, a gerincre átterjedt rák vagy csontrák, vagy a gerinc daganatai.

Ebben az állapotban még az egyszerű mozdulatok vagy enyhe nyomás is, például egy tárgy megfogása, a test megfordítása vagy enyhe leesés, töréseket okozhatnak.

A fenti okokon kívül számos más tényező növelheti az ember gerinctörésének kockázatát. Ezen kockázati tényezők egy része, nevezetesen:

• Idős.
• A nők, különösen azok, akik idősebbek vagy menopauza vannak.
• A kalciumbevitel hiánya, amely alacsony csontsűrűséghez vezet.
• Sportolók vagy nagy intenzitású sportok.

Csigolyatörés diagnózisa

A csigolyatörés diagnosztizálásához orvosa megkérdezi Önt a tüneteiről, a sérülés vagy trauma előfordulásáról, valamint a beteg bizonyos egészségügyi körülményeiről és kockázati tényezőiről. Ezt követően az orvos fizikailag megvizsgálja a gerinc területét, és megvizsgálja a mozgástartományt, beleértve a fájdalmat okozó, fokozó vagy csökkentő mozgások felismerését is.

Ha orvosa gyanítja, hogy idegkárosodása van, neurológiai vizsgálatot rendelhet el. Neurológiai vizsgálat során egy csontkovács teszteli a reflexeket és az izomerőt, az egyéb idegi változásokat és a fájdalom terjedését.

Ezt követően az orvos megerősíti a gerinc törésének diagnózisát képalkotó tesztek elvégzésével, például:

• Röntgen. Ez a teszt egyértelműen megmutatja a képet és azt, hogy törése volt-e.
• CT vizsgálat. Ez a teszt annak azonosítására szolgál, hogy a törés befolyásolta-e az idegeket és a gerincvelőt.
• MRI vizsgálat. Ez a teszt megmutatja a lágy szöveteket, például a lemezeket és az idegeket, hogy megnézze, vannak-e más okai a fájdalomnak a betegben, valamint meghatározza a törés típusát és a törés súlyosságát.

Csigolyatörések kezelése

A traumás események miatt gerinctöréssel járó betegek sürgősségi ellátásra szorulnak a baleset helyszínén. Ebben az állapotban az orvosi csapat általában egy nyakmerevítőt és egy gerinclemezt rögzít a két testrész mozgásának megakadályozása érdekében. Ennek oka, hogy a törött gerincoszlop mozgása növelheti a gerincvelő sérülésének valószínűségét.

A csigolyatörés megerősítése után az orvos meghatározza az Ön állapotának megfelelő kezelést. Ennek a kezelésnek a meghatározása függ a sérülés sérülésétől vagy a megtört törés okától, a törés típusától és attól, hogy az állapot miatt ideg- vagy gerincvelő károsodást okoz-e.

A gerinctörések leggyakoribb kezelési módjai azonban a következők:

• Kábítószerek

Az orvosok általában fájdalomcsillapítókat, például acetaminofent (paracetamolt) és nem szteroid gyulladáscsökkentőket (NSAID-ket), például ibuprofent adnak a gyakori fájdalom kezelésére. Egyéb fájdalomcsillapítók is hozzáadhatók, ha a fájdalom súlyosbodik.

Izomgörcsök elleni gyógyszerek, például diazepam is adhatók. Beszéljen orvosával az Ön számára megfelelő típusú gyógyszerről.

• Merevítő

Súlyos gerinctörés esetén, beleértve az idegek és a gerincvelő károsodását is, általában törési műtétet hajtanak végre. A csigolyatörésekkel járó sebészeti beavatkozás célja a csont eredeti helyzetébe történő visszaállítása, a törés stabilizálása és a gerincvelőre és az idegekre gyakorolt ​​nyomás csökkentése.

A műtéti beavatkozás attól függ, hogy milyen típusú törést szenvedett. Súlyos kompressziós törésekben szenvedő betegeknél két műtéti eljárás lehetséges, nevezetesen vertebroplasztika és kyphoplasty. A vertebroplasztikát úgy végezzük, hogy katétert helyezünk a törött gerincbe, és csontcementet injektálunk a katéteren keresztül a gerinc stabilizálása érdekében.

Eközben a kyphoplasztikát egy cső alakú műtéti eszköz behelyezésével hajtják végre a törött gerincbe. Ezután a csövet felfújják, hogy a törött csont visszaálljon eredeti helyzetébe és magasságába, és üreget képezzen, amelyet csontcementtel kell megtölteni. Miután az üreg megtelt, a csövet ismét eltávolítjuk, és a műtéti bemetszést lezárjuk.

E két sebészeti beavatkozáson kívül a csontstabilizációs folyamat elvégezhető más eljárásokkal is, például gerincfúziós műtéttel vagy speciális rögzítő eszközök, például csavarok, rudak vagy ketrecek telepítésével, beleértve a laminectomiát is.

A laminectomiát általában típusokon végzik tört törés ami nem stabil. Ebben a műtétben a sebész eltávolítja a gerinc hátsó részét (lamina), valamint a gerincvelőt nyomó egyéb csontokat. Ezt követően az orvos visszatér, hogy stabilizálja a törött csontot, rekonstruálva a csontot, vagy csavarokat helyezve a törött csont fölé és alá.

• Terápia vagy rehabilitáció

Kezelés után, legyen az műtét vagy nem műtét, fizikoterápiát (fizioterápiát) vagy rehabilitációt hajtanak végre, hogy elősegítsék a mozgás tartományának helyreállítását és a normál tevékenységek elvégzését. Más terápiákra, például foglalkozási terápiára lehet szükség, az adott beteg állapotától függően. Erről konzultáljon orvosával vagy terapeutájával.

Mennyi ideig tart felépülni egy csigolyatörés után?

A csigolyatörések általában 6-12 hét alatt gyógyulnak meg. Ez idő alatt is merevítő továbbra is felhasználásra kerül. Műtéted után is, merevítő fel kell használni a gyógyulási folyamat segítésére. Ezt követően valószínűleg három-hat hétig fizikoterápián megy keresztül.

Orvosa megmondja, mikor folytathatja a szokásos tevékenységeket. Kisebb törésekkel visszatérhet a szokásos életmódhoz. Ami a súlyos töréseket illeti, hónapokba vagy évekbe telhet a teljes gyógyulás.

A gyógyulási folyamat elősegítése érdekében abba kell hagynia a dohányzást, nem szabad alkoholt fogyasztania, és a törésekhez megfelelő ételeket kell fogyasztania. Ne felejtsd el mindig a mozgásgyakorlatokat a gyógytornász ajánlása szerint elvégezni.

A csigolyatörés lehetséges szövődményei

A csigolyatörés megnöveli más egészségügyi állapotok vagy szövődmények kialakulásának kockázatát. A csigolyatörés következtében előforduló komplikációk közül néhány:

• Vérrögök a medencében és a lábakban, mert az immobilizálás vagy a kezelés során túl sokáig pihen.
• Tüdőembólia, amely akkor fordul elő, amikor a vérrög megszakad és a tüdőbe áramlik.
• Tüdőgyulladás. Ez általában akkor fordul elő, amikor egy csigolyatörés gerincvelő sérülést eredményezett. Ez az állapot befolyásolhatja a rekeszizmát, valamint a mellkas és a gyomor falának izmait, megnehezítve a légzést és a köhögést.
• Nyomásfekélyek vagy nyomásfekélyek, amelyek a túl sokáig egy helyzetben maradásból származnak, például ágyban fekve, immobilizálás vagy kezelés alatt.

Ezenkívül vannak olyan kockázatok vagy szövődmények, amelyek felmerülhetnek az Ön gerincműtétjével. Ezek a szövődmények, nevezetesen vérzés, fertőzés, gerincfolyadék szivárgása, ununion (nincs csontcsatlakozás), vagy egyéb sérülésekből eredő szövődmények.