Ismerje fel a diogén szindrómát, az idősek szélsőséges mentális betegségét

Idősödésekor az időseket (időseket) számos egészségügyi probléma fenyegeti. Kezdve a csökkent mobilitástól, az öregségtől, a vizeletinkontinenciától (ágynedvesítés), a környező környezetből való kivonulásig. A fizikai egészségi problémák mellett az idősek pszichológiai és szociális problémákat is tapasztalhatnak. A legszélsőségesebb körülmények között ezt a rendellenességet Diogenes-szindrómának nevezik. Milyen a magyarázat? Nézze meg az alábbi teljes értékelést.

Diogenes szindróma felismerése idős embereknél

A Diogenes-szindróma olyan viselkedési rendellenesség, amelyet az öngondoskodás rendkívüli elhanyagolása jellemez. A szenvedők hajlamosak kivonulni a társadalmi helyzetekből, nem szégyellik magukat, és szokásuk addig halmozni a holmijukat, amíg szétesnek.

Az ebben a szindrómában szenvedő idősek közömbösek maguk iránt. Ennek eredményeként a ház vagy a szoba nagyon piszkos lesz, mindenütt szétszóródnak a foltok és a vizelet és a széklet szaga, így a tárgyak a szoba különböző sarkaiban szétszóródnak. Ez az állapot arra készteti az időseket, hogy egészségtelen körülmények között éljenek, és új problémákat okozhat, például tüdőgyulladást, gyakori eséseket, sőt tűzeket is, amelyek veszélyeztethetik a biztonságot.

Ezért a Diogenes-szindróma számos más néven ismert, például súlyos demencia-rendellenesség, rezignációs szindróma, szenilis squalor-szindróma és rendetlen ház szindróma.

A Diogenes-szindróma jelei és tünetei

Ennek a szindrómának a jelei és tünetei idővel megjelennek. Ez a feltétel azonban jobban látható egy 60 évesnél idősebb embernél, akinek intelligenciája átlagon felüli.

A legjellemzőbb tünet az, hogy a betegek inkább egyedül akarnak maradni, anélkül, hogy más emberekkel és a környezettel sok interakciót folytatnának. Gyakran furcsa viselkedést mutatnak, és nagyon közömbösnek bizonyulnak.

A Diogenes-szindróma könnyen megfigyelhető tünetei a következők:

• A nem megfelelő higiénia miatt bőrkiütések jelentkeznek
• Kusza és zilált haj
• A körmök és a lábujjak általában hosszúak
• Testszag
• A megjelenés nincs megfelelően karbantartva
• Van egy seb, amelynek nincs ismert oka
• Alultápláltság vagy alultápláltság
• Kiszáradás
• A rezidencia állapota rendetlen, piszkos, és rengeteg halom holmi vagy szemét van
• Nem hajlandó segíteni vagy segíteni másoknak

Diogenes szindróma kockázati tényezők

Bár a tünetek fokozatosan és hosszú ideig jelentkeznek, tisztában kell lennie azzal a kockázati tényezővel, amely kiválthatja ezt a pszichiátriai szindrómát. A kockázati tényezők általában inkább traumatikusak a múltbeli események miatt, mint például a házastárs vagy a közvetlen család halála, nyugdíjba vonulás, válás, megbízható barátok elvesztése és a kábítószer-visszaélés története.

Számos egészségi állapot szintén kockázati tényező lehet a tüneteknél, beleértve:

• Elmebaj
• Veleszületett szívelégtelenség
• Obszesszív-kompulzív rendellenesség (OCD)
• Látásproblémák
• Depresszió
• A mobilitás elvesztése ízületi gyulladás vagy törések miatt
• Ütési trauma

Diogenes szindróma diagnózis

Az ilyen viselkedési rendellenességben szenvedők ritkán keresnek segítséget vagy segítséget az általuk tapasztalt betegségben. Mivel a szenvedők közömbösek önmaguk iránt, különösen azért, hogy vigyázzanak a körülöttük lévő emberekre. A körülöttük élők is megszokják, hogy egyedül maradnak, kivéve, ha egy családtag vagy szomszéd megpróbálja orvoshoz vinni őket további kezelésre.

Ez a szindróma kétféle:

1. Elsődleges diogén szindróma, amelyben a tüneteket nem más egészségügyi állapotok vagy mentális betegségek váltják ki.
2. Másodlagos diogén szindróma, amelyben a tünetek egy másik mentális betegség következtében jelentkeznek.

Annak diagnosztizálásához, hogy milyen típusú tapasztalatok vannak, az orvos megvizsgálja a beteg viselkedési és társadalmi történetét. Ezután fizikai vizsgálat, vérszűrés és agyi képalkotási tesztek, például MRI vagy PET lesz, hogy azonosítsák a még kezelhető okokat.

Szóval, hogyan kezeled a Diogenes-szindrómát?

Sajnos ez a szindróma általában nehezen kezelhető egyes betegeknél. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincsenek olyan kezelések, amelyek segíthetnének e rendkívüli viselkedési rendellenesség kezelésében. Az alkalmazott kezelés típusa azoktól a tényezőktől is függ, amelyek miatt a beteg diogén szindrómát tapasztal. Ha szorongás, rögeszmés-kényszeres betegség (OCD) vagy depresszió tényezői okozzák, a beteg bizonyos gyógyszereket kap e tünetek csökkentésére.

Egyes betegek kórházi kezelésre szorulhatnak, vagy legalább ápoló jelenlétére van szükségük, hogy segítsen otthon kezelni. A család és a körülöttük lévő emberek támogatása azonban nagyon fontos fegyver a Diogenes-szindrómában szenvedő betegek mentális állapotának kezelésében.

x