Tartalomjegyzék:
- Meghatározás
- Mi az a Hirschsprung?
- Mennyire gyakori ez az állapot?
- Jelek és tünetek
- Melyek a Hirschsprung jelei és tünetei?
- Mikor kell orvoshoz fordulnom?
- Ok
- Mi okozza Hirschsprungot?
- Kockázati tényezők
- Mi növeli a Hirschsprung bekerülésének kockázatát?
- Diagnózis és kezelés
- Hogyan lehet diagnosztizálni ezt az állapotot?
- 1. Hasi röntgenvizsgálat kontrasztfesték alkalmazásával
- 2. Irányítsd a végbél körüli izmokat
- 3. Vegyen mintát a vastagbélszövetből
- Melyek a Hirschsprung kezelései?
- 1. A műtét elvágja a belek egy részét
- 2. Osztómia műtét
- Házi gyógymódok
- Milyen életmódbeli változások vagy otthoni gyógymódok tehetők a Hirschsprung kezelésére?
- 1. Biztosítson magas rosttartalmú ételeket
- 2. Igyon többet
- 3. Növelje a fizikai aktivitást
- 4. Hashajtót adni orvostól
x
Meghatározás
Mi az a Hirschsprung?
A Hirschsprung vagy hisprung az újszülöttek veleszületett rendellenessége, amely miatt a vastagbélnek problémái vannak a széklet átjutásával. Ezt az állapotot veleszületett aganglionos megakolonnak is nevezik.
Ez az állapot születésétől kezdve jelenik meg. Ennek oka, hogy a csecsemő vastagbélében lévő idegsejtek, az úgynevezett ganglionsejtek nem fejlődnek megfelelően, amíg a baba még a méhben van.
Ez a rendellenesség a csecsemőknél általában a születést követő első két hónapban jelentkezik. Enyhébb esetekben ez az állapot csak akkor fedezhető fel, amikor gyermekkorába lépett.
Mennyire gyakori ez az állapot?
A Hirschsprung vagy hisprung ritka állapot. Az Egyesült Államok Országos Orvostudományi Könyvtárából idézve, becslések szerint 5000 újszülöttből 1 tapasztalja a saját magját.
A Hirschsprung a kockázati tényezők csökkentésével kezelhető. További információért forduljon orvosához.
Jelek és tünetek
Melyek a Hirschsprung jelei és tünetei?
A Hirschsprung-kór jelei és tünetei az állapot súlyosságában változnak. Általában a jelek a szülés után jelennek meg, de néha csak később jelennek meg.
Általában a Hirschsprung legkézenfekvőbb jele, hogy a baba a születésétől számított 48 órán belül nem ürülhet ki. Annak ellenére, hogy rendesen, a csecsemők születésükkor átjutnak a meconiumon vagy az első ürülékükön.
Ezenkívül az újszülötteknél tapasztalt egyéb tünetei a következők:
- duzzadt gyomor és puffadás csecsemőknél,
- a gyermek zöldet vagy barnát hány,
- székrekedés vagy bélmozgás nehézségei,
- gáz a gyomorban, ami miatt a csecsemő nyűgös lehet,
- csecsemők és gyermekek lázasak,
- vizelési nehézség,
- születés után nem üríti ki a meconiumot,
- a bélmozgások gyakorisága ritkán,
- sárgaság,
- - a szoptatás nehézségei, és
- rossz súlygyarapodás.
A Hirschsprung-ban szenvedő csecsemők hasmenést és enterocolitist vagy életveszélyes bélfertőzést is tapasztalhatnak.
Van olyan gyermek, akinek csak idősebb korában vannak Hirschprung tünetei. A jelek a következők:
- a gyomor duzzanata és puffadása,
- székrekedés, amely rosszabbodik,
- gyomor tele gázzal,
- késleltetett növekedés vagy sikertelenség egy gyermekben,
- fáradtság,
- széklet ütközése,
- alultápláltság, és
- nehezen hízik.
Előfordulhatnak olyan jelek és tünetek, amelyeket a fentiekben nem soroltak fel. Ha aggályai vannak egy bizonyos tünettel kapcsolatban, amelyet a kicsi tapasztal, forduljon orvosához.
Mikor kell orvoshoz fordulnom?
A Hirschsprung vagy hisprung az újszülöttek veleszületett hibás állapota. Ha olyan babát lát, amelynek a fenti tünetei vannak, vagy egyéb kérdése van, azonnal forduljon orvoshoz.
A Hirschsprung-kór kezeletlenül súlyosbodhat, fontos a lehető leghamarabb segítséget kérni.
Ok
Mi okozza Hirschsprungot?
Normális esetben, amíg a baba a méhben fejlődik, idegsejtek képződnek. Ezek a sejtek az emésztőrendszerhez tartoznak, amelyek a nyelőcsőből képződnek, a gyomorhoz vezetnek és végbélnyílásban végződnek.
Egy tipikus csecsemőnek körülbelül 500 millió idegsejtje lesz, amelyek a nyelőcsőtől a végbélnyílásig képződnek.
Az idegsejtek száma számos funkciót lát el, amelyek közül az egyik az ételt mozgatja vagy áramolja az emésztőrendszer egyik részéből a másikba.
Ezen idegsejtek képződésének folyamata azonban eltérő azoknál a csecsemőknél, akiknél Hirschsprung vagy Hisprung van.
A Hirschsprungos csecsemőknél az idegsejtek növekedése a vastagbél végén vagy közvetlenül a végbél és a végbél vége előtt áll meg.
Ez az oka annak, hogy a Hirschsprung-kórban szenvedő újszülöttek születésük után általában nem tudnak bélmozgni.
Néhány más csecsemőben az idegsejtek elveszhetnek, vagy leállhatnak a növekedéssel az emésztőrendszer bármely részén. Ezen idegsejtek szaporodásának leállítása miatt a kiürülő ürülék egy bizonyos ponton leáll.
Ezáltal a széklet beragad és nehezen jár át, így felhalmozódik az emésztőrendszerben. Ennek eredményeként a csecsemő bélelzáródása elduzzad és feldagadja a gyomrot.
A Bostons Gyermekkórház szerint a Hirschsrpung vagy hisprung csecsemők aganglionos sejtjeinek oka nem biztos.
Úgy gondolják azonban, hogy Hirschsrpung vagy hisprung oka a szülőtől a gyermeken átterjedő genetikai tényezőkből származik, vagy ennek családtörténete van.
Tehát, ha az egyik szülőnek Hirschsprung- vagy Hisprung-állapota van, az esélye annak, hogy a csecsemő ugyanolyan rendellenességgel születik, minden bizonnyal nagyobb lesz.
Például, ha egy családban egy gyermeknél Hirschsprung vagy Hisprung állapota van, akkor a testvéreknek 3-12% esélyük van a betegség kialakulására.
Kockázati tényezők
Mi növeli a Hirschsprung bekerülésének kockázatát?
Számos tényező növeli a csecsemő Hirschsprung kialakulásának kockázatát. Ha vannak testvérek, akiknek Hirschsprungja vagy Hisprungja van, nagyobb az esélyük ennek az állapotnak a elérésére.
Ráadásul a hajtása általában gyakoribb a hím csecsemőknél, mint a női csecsemőknél.
Ez az állapot születési rendellenességekkel is társul, például Down-szindrómával vagy veleszületett szívbetegséggel. Elmondható, hogy a hibásan született csecsemők hajlamosabbak megtapasztalni a hajtását.
Diagnózis és kezelés
A megadott információk nem helyettesítik az orvosi tanácsot. MINDIG konzultáljon orvosával.
Hogyan lehet diagnosztizálni ezt az állapotot?
A gyermekorvos elvégzi a Hirschsprung vagy hisprung diagnózisát és egy vizsgálatot, megkérdezve a gyermek vagy a baba székletürítésének gyakoriságát és szokásait.
Egy vagy több olyan teszt, amelyet az orvosok javasolhatnak a Hirschsprung vagy hisprung betegség diagnosztizálására, a következők.
1. Hasi röntgenvizsgálat kontrasztfesték alkalmazásával
Ennek a röntgen- vagy röntgenvizsgálatnak a végbélbe helyezett speciális csövön keresztül a bélbe vagy más kontrasztos festékkel történő elvégzését végezzük. A bárium kitölti és bevonja a belek bélését, így a vastagbél és a végbél tiszta sziluettje keletkezik.
Ez a röntgen- vagy röntgenvizsgálat segít megkülönböztetni a normál bél és a bél közötti kontraszt azon részét, amelynek idegei nincsenek megduzzadva Hirschsprung vagy Hisprung miatt.
2. Irányítsd a végbél körüli izmokat
Általában az orvosok manometrikus vizsgálatokat végeznek idősebb gyermekeken és felnőtteken egy ballon felfújásával a végbélben.
Normális körülmények között a végbél körüli izmoknak pihenniük kell a vizsgálat során. Ha a történtek jobbak, akkor ez annak a jele, hogy a gyermek Hirschsprung-ot vagy hajtóművét kapta.
3. Vegyen mintát a vastagbélszövetből
A szövetmintavétel a Hirschsprung vagy a Hisprung diagnózisakor történik a biopszia vizsgálatához.
Biopsziás mintát lehet venni egy szívóeszközön keresztül, majd mikroszkóp alatt megvizsgálni, hogy idegsejtek kapcsolódnak-e Hirschsprunghoz vagy Hisprunghoz.
Melyek a Hirschsprung kezelései?
Néhány kezelési lehetőség a csalánkiütésnek kitett csecsemők kezelésére.
1. A műtét elvágja a belek egy részét
Ezt a műveletet a vastagbél azon részeinek levágásával vagy eltávolításával hajtják végre, amelyek nem rendelkeznek idegsejtekkel. Ezután a vastagbél normál vagy idegsejtekkel rendelkező részét visszahúzza és összekapcsolja a gyermek végbélnyílásával.
A Hirschsprung vagy hisprung kezelésére szolgáló műtétet általában laparoszkópos módszerrel, a gyermek emésztőrendszerébe behelyezett kis kamerával ellátott eszközzel végzik.
2. Osztómia műtét
A Hirschsprung vagy hisprung kezelésére szolgáló oszteómiás beavatkozás két szakaszban végezhető el.
Először a vastagbél rendellenes részét eltávolítják, és az egészséges felső vastagbelet átfűzik azon a lyukon, amelyet az orvos a gyermek gyomrában készített.
Ezután a széklet a test belsejében lévő nyíláson keresztül a bél végén lévő tasakba távozik, amely a gyomor nyílásán (sztóma) keresztül nyúlik ki. Ez lehetővé teszi a vastagbél alsó részének helyreállítását.
A Hirschsprung vagy hisprung kezelésére szolgáló osztómiás műtét második szakaszában a bél normál részét ezután a végbélnyíláshoz kötik a sztóma lezárása érdekében.
A Hirschsprung vagy hisprung kezelésére szolgáló osztómiás eljárás a következőket tartalmazza:
- Ileostomia: Az orvos eltávolítja a teljes vastagbelet, és összeköti a vékonybelet a sztómával. A széklet elhagyja a testet a sztómán keresztül a zsákba.
- Kolosztóma: Az orvos a vastagbél egy részét érintetlenül hagyja, és a sztómához rögzíti. A széklet a vastagbél végén keresztül távozik a testből.
A Hirschsprung-ként vagy a karjaival végzett osztómiás műtét után a legtöbb gyermek normális bélmozgást végezhet.
Ennek ellenére vannak olyan gyerekek, akik először hasmenést tapasztalnak. Tanít WC-képzés vagy a WC használatával vizelni és üríteni hosszabb ideig tarthat.
A gyermeknek ugyanis meg kell tanulnia koordinálni az izmokat a székletürítéshez. Hosszú távon fennáll annak az esélye, hogy gyermekének folyamatos székrekedése, a gyomor duzzanata vagy szivárgó széklet jelentkezik az orvosi eljárások eredményeként.
A gyermekeket továbbra is fenyegeti a bélfertőzések (enterocolitis) kialakulásának kockázata a Hirschsprung vagy hisprung kezelésére szolgáló osztómiás műtét után, különösen az első évben. Ezért fontos, hogy figyeljen a gyermekeknél megjelenő különféle tünetekre. Azonnal lépjen kapcsolatba orvosával, ha a kicsi olyan enterokolitis tüneteket tapasztal, mint:
- végbél vérzése,
- hasmenés,
- láz,
- duzzadt gyomor, és
- öklendezés.
Ne késlekedjen annak ellenőrzésével, ha ezek a tünetek megjelentek.
Házi gyógymódok
Milyen életmódbeli változások vagy otthoni gyógymódok tehetők a Hirschsprung kezelésére?
Íme az életmód és az otthoni gyógymódok, amelyek segíthetnek a Hirschsprung kezelésében.
1. Biztosítson magas rosttartalmú ételeket
Ha a gyermek már szilárd ételt eszik, ne felejtsen el rosttartalmú ételeket biztosítani. Kínáljon teljes kiőrlésű gabonát, gyümölcsöt és zöldséget, és korlátozza a fehér kenyeret és más rosttartalmú ételeket.
A magas rosttartalmú ételek hirtelen növekedése ugyanis először ronthatja a székrekedést, lassan adhat magas rosttartalmú ételeket.
Eközben, ha a gyermek nem evett szilárd ételt, kérjen orvosától tápszert, amely enyhítheti a székrekedést. Néhány csecsemőnek szüksége lehet egy ideiglenes csőre, hogy megkönnyítse az étkezést.
2. Igyon többet
Kérje meg a gyereket, hogy igyon több vizet. Ennek oka, hogy a gyermek vastagbélének egy részének vagy egészének eltávolításakor a gyermek nehezen képes felszívni a kellő mennyiségű vizet.
Ha több vizet iszik, akkor gyermeke hidratált maradhat, ami segít enyhíteni a székrekedést.
3. Növelje a fizikai aktivitást
Ha a gyermek elég idős, hívja meg a fizikai aktivitás növelésére a bélmozgás megkezdése érdekében. A Hirschsprung gyermekeknél végzett fizikai tevékenységek közé tartozhat a sport, a játék és mások.
4. Hashajtót adni orvostól
Az orvos hashajtót adhat a Hirschsprung-ban szenvedő gyermekek székletürítésének elősegítésére.
Ez azonban csak akkor érvényes, ha a gyermek állapota a javuló rostbevitel, az ivóvíz és a fizikai aktivitás ellenére sem javul.
Ha bármilyen kérdése van, konzultáljon orvosával a legjobb megoldás érdekében.
