A pulmonalis hipertónia, a magas vérnyomás típusa, amelyre figyelni kell: gyógyszerek, tünetek stb. & bika; szia egészséges

A magas vérnyomás vagy a magas vérnyomás nemcsak a test egészét támadja, hanem a tüdőt is érintheti. Ez a betegség pulmonalis vagy pulmonalis hipertónia néven ismert. Bár ritka, ezt az állapotot nem szabad lebecsülni. Ha nem kap megfelelő kezelést, a betegnek nagy a kockázata annak, hogy a betegség különböző szövődményeit átélje. Mi tehát a pulmonalis hipertónia?

Mi a pulmonalis hipertónia?

A pulomális hipertónia vagy a pulmonalis hipertónia a magas vérnyomás egyik típusa, amely kifejezetten befolyásolja a tüdő artériáit (pulmonalis artériák) és a szív jobb kamráit.

Ez az állapot akkor fordul elő, ha a pulmonalis artériákban a vérnyomás túl magas. A pulmonalis artériák olyan erek, amelyek kevesebb oxigéntartalmú és széndioxidban gazdag vért visznek a szív jobb kamrájából a tüdőbe.

Ez a vérnyomásemelkedés a pulmonalis artériák károsodása miatt következik be, ami miatt a pulmonalis artériák keskenyek és merevek, így a szív jobb kamrája megmerevedik, és keményebben kell dolgoznia a vér tüdőbe pumpálásakor. Idővel ez az állapot a szívizom gyengeségét okozhatja, és szívelégtelenséghez vezethet.

A különbség a pulmonalis hipertónia és a szisztémás magas vérnyomás között

A pulmonalis hipertónia különbözik a szokásos magas vérnyomástól, más néven szisztémás magas vérnyomástól. A Yogyakarta Sardjito Kórház kardiológusa és pulmonalis hypertonia szakorvosa, dr. Lucia Kris Dinarti, Sp. PD, Sp. JP elmondta, hogy a szisztémás magas vérnyomás inkább a szív bal kamrájához kapcsolódik, míg a pulmonalis magas vérnyomás a szív jobb kamrájában jelentkezik.

Az American Heart Association szerint a tüdőben a vérnyomás alacsonyabb, mint a szisztémás vérnyomás. A normál szisztémás vérnyomás 90/60 Hgmm - 120/80 Hgmm, míg a tüdőben normál vérnyomás nyugalmi állapotban 8-20 Hgmm.

Milyen jelei és tünetei vannak a pulmonalis hipertóniának?

Általánosságban elmondható, hogy a pulmonalis hipertóniával járó közönséges magas vérnyomás tünetei eltérőek. Szerint dr. Lucia Kris, a pulmonalis hipertónia tünetei több légzési problémához vezetnek.

Légszomj vagy szédülés a tevékenység során az első tünetek, amelyek általában megjelennek. A pulzus is lehet gyors (szívdobogás). Idővel más tünetek jelentkeznek könnyű tevékenység vagy akár pihenés közben. Egyéb tünetek:

• A láb és a boka duzzanata.
• Az ajkak vagy a bőr kékes elszíneződése (cianózis).
• Mellkasi fájdalom, mint nyomás, általában elöl.
• Szédülés vagy akár ájulás.
• Fáradtság.
• A gyomor méretének növekedése.
• Sovány test.

"A pulmonalis hipertónia jeleit nem könnyű kimutatni, mert a tünetek nem egyedülállóak és hasonlóak más betegségekhez. Még a gyermekeket is gyakran tévesen diagnosztizálják a TBC betegségben. Valójában valójában pulmonalis hipertónia lehet "- mondta dr. Lucia Kris, aki szorosan együttműködik az Indonéz Pulmonális Hipertónia Alapítvánnyal (YHPI) is.

A fentieken kívül más tünetek és jelek is lehetnek, amelyeket érez. Ha aggályai vannak a betegség tüneteivel kapcsolatban, kérjük, forduljon orvosához.

Mi okozza a pulmonalis hipertóniát?

A pulmonalis hipertónia oka, nevezetesen a tüdőartériák elzáródása vagy szűkülete. Valójában az állapot oka soha nem volt világos. Két tényező miatt azonban az ember általában pulmonalis hipertónia alakul ki, nevezetesen a genetika vagy az öröklődés és bizonyos egészségügyi állapotok.

Ami a pulmonalis hipertóniát okozó számos egészségügyi állapotot vagy betegséget illeti, nevezetesen:

• Tüdőbetegség, például emfizéma, krónikus hörghurut, tüdőfibrózis vagy tüdőembólia.
• Vesebetegség.
• Krónikus veseelégtelenség.
• Veleszületett szívhibák vagy a pulmonalis artériák veleszületett szűkülete születésétől fogva.
• Pangásos szívelégtelenség vagy pangásos szívelégtelenség (CHF).
• A bal szívbetegség, például a bal szívelégtelenség, az iszkémiás szívbetegség vagy a szívbillentyű betegség, például aorta szűkület és mitrális szelep betegség.
• HIV.
• Májbetegség, például cirrhosis.
• Autoimmun betegségek, például lupus, scleroderma, arthritis vagy rheumatoid arthritis és mások.
• Alvási apnoe.
• Anyagcsere-rendellenességek, például pajzsmirigy-rendellenességek vagy Gaucher-kór.
• Szarkoidózis.
• Parazita fertőzések, például schistosomiasis vagy echinococcus, amelyek egyfajta galandféregek.
• Daganatok a tüdőben.

Kockázati tényezők

A pulmonalis hipertónia olyan egészségi állapot, amely szinte bárkinél előfordulhat. A genetikán és bizonyos egészségügyi állapotokon kívül azonban számos más tényező növelheti az ember e betegség kialakulásának kockázatát.

• Növekvő életkor

Bár bárki elszenvedheti, a pulmonalis hipertóniát általában 30-60 év közötti embernél diagnosztizálják.

• Nem

A pulmonalis hipertónia a nőknél gyakoribb, mint a férfi. Ez megegyezik a szívelégtelenséggel, amely gyakoribb a nőknél.

• Felvidéken él

Évekig a felvidéken élve hajlamos lehet erre a betegségre.

• Elhízás vagy túlsúly

Az elhízás vagy a túlsúly növelheti a pulmonalis hipertónia kialakulásának kockázatát.

• Vegyél be bizonyos gyógyszereket

Néhány olyan gyógyszer, amely hatással lehet, magában foglalja a súlycsökkentő gyógyszereket (fenfluramin és dexfenfluramin), a rák elleni kemoterápiás gyógyszereket (dasatinib, mitomicin C és ciklofoszfamid) vagy a szelektív antidepresszáns szerotonin újrafelvétel gátlókat (SSRI-k).

• Egészségtelen szokások vagy életmód

Egyes szokások növelhetik a pulmonalis hipertónia kockázatát, például illegális drogok (kokain és metamfetamin) használata és dohányzás.

Milyen típusúak a pulmonalis hipertónia?

Az ok alapján a pulmonalis hipertónia több típusra osztható. Az alábbiakban a pulmonalis hipertónia típusainak felosztása a szabványok alapján történik Az Egészségügyi Világszervezet (AKI):

1. csoport

Az 1-es típusú pulmonalis hipertónia általában az erek problémáival társul. Az alábbiakban bemutatjuk a pulmonalis hipertónia okait az 1. csoportban:

• Az ok nem világos, vagy idiopátiás pulmonális hipertóniának hívják. Ezt az állapotot azonban általában genetika vagy ugyanazon betegséggel járó öröklődés okozza.
• Fogyasszon illegális drogokat, például metamfetamint.
• Veleszületett szívhibák (veleszületett szívbetegség).
• Egyéb állapotok, például autoimmun betegségek (szkleroderma és lupus), HIV-fertőzés vagy krónikus májbetegség (cirrhosis).

2. csoport

A 2. csoportba tartozó pulmonalis hipertónia okai a szívbetegséghez kapcsolódnak, különösen azokhoz, amelyek a szív bal oldalát érintik, például:

• Szívbillentyű betegség, például mitrális vagy aorta szelep.
• Működés elmulasztása a szív bal alsó részében (bal kamra).
• Hosszan tartó magas vérnyomás.

3. csoport

A 3. csoport pulmonalis hipertóniájának okai a tüdőt befolyásoló állapotokkal vannak összefüggésben, például:

• Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)
• Tüdőtágulás
• Tüdő-fibrózis
• Alvászavar vagy alvási apnoe
• Túl hosszú egy bizonyos fennsíkon vagy magasságban

4. csoport

A 4. csoportba tartozó pulmonalis hipertónia oka a véralvadási betegséggel társul. Legyen szó vérrögökről általában vagy vérrögökről, amelyek csak a tüdőben fordulnak elő (tüdőembólia).

5. csoport

Az 5. csoport pulmonális hipertóniáját gyakran bizonyos orvosi problémák váltják ki. Sajnos mostanáig nem tudni pontosan, miért okozhatják a pulmonalis hipertóniát az alábbi különféle orvosi problémák.

• Vérbetegségek: policitémia vera és esszenciális trombocitémia.
• Szisztémás rendellenességek, például szarkoidózis és vasculitis.
• Anyagcserezavarok, például pajzsmirigy és glikogén tárolási betegség.
• Vesebetegség.
• A tüdőartériát nyomó daganat.

Eisenmenger szindróma

Az Eisenmenger-szindróma egyfajta veleszületett szívbetegség, amely pulmonalis magas vérnyomáshoz vezethet. Ez az állapot általában azért fordul elő, mert a szív két kamrája között van egy lyuk, amelyet kamrai septum hibának nevezünk.

Hogyan lehet diagnosztizálni a pulmonalis hipertóniát?

A pulmonalis hipertóniát nehéz korai stádiumban diagnosztizálni, mert a rutinszerű fizikai vizsgálatok során gyakran észrevétlen marad. A betegség előrehaladtával a jelek és tünetek hasonlóak más szív- és tüdőbetegségek tüneteihez.

Az orvos több vizsgálatot végez a helyes diagnózis felállításához, ha gyanúja merül fel pulmonális hipertóniában. Ezek a tesztek a következőket tartalmazzák:

• Vérvizsgálat.
• Jobb szív katéterezés.
• Mellkas röntgen.
• A mellkas CT-vizsgálata.
• Echokardiográfia.
• Elektrokardiográfia (EKG).
• Tüdőfunkciós tesztek.
• Tüdővizsgálat.
• Pulmonalis arteriogram.
• A teszt hat percig tart.
• Alvási szokások kutatása.

Melyek a pulmonalis hipertónia kezelési lehetőségei?

Prof. szerint. Dr. dr. Bambang Budi Siswanto, Sp. JP (K), FAsCC, FAPSC, FACC., A pulmonális magas vérnyomás szakértője a Harapan Kita Kórházból, a pulmonalis magas vérnyomás olyan betegség, amelyet nem lehet teljesen gyógyítani. Különösen, ha elég súlyos szakaszba lépett.

"Ez a betegség nem önálló állapot, hanem bizonyos betegségek eredménye. Ezért az elvégzett kezelésnek átfogónak kell lennie, nemcsak a pulmonalis hipertónia kezelésére "- mondta Prof. Bambang Budi.

Az orvosok által a pulmonalis hipertóniában szenvedő betegek kezelésének célja a tünetek súlyosságának csökkentése, hogy állapotuk stabil maradjon a várható élettartam meghosszabbítása érdekében. A kezelés minden ember számára eltérő, az egyes feltételektől függően.

A megfelelő kezelés érdekében forduljon orvoshoz. Íme néhány kezelés, amelyet az orvosok adhatnak:

• Gyógyszerek, nevezetesen véralvadásgátlók, mint például warfarin, értágító gyógyszerek, amelyek segítik az erek fellazulását, beleértve más magas vérnyomású gyógyszereket is, mint pl. kalciumcsatorna-blokkolók és vízhajtók.
• Terápia, például oxigénterápia.
• Pulmonalis endarterectomia műtét.
• Egyéb eljárások, például pitvari septostomia vagy ballon pulmonalis angioplasztika (BPA).
• Tüdő- vagy szívátültetés.

Egészséges életmód

A várható élettartam meghosszabbításának elősegítése érdekében a pulmonalis hipertóniában szenvedő betegeknek az orvosok orvosi kezelésén kívül más dolgokat is alkalmazniuk kell, ideértve az egészséges életmódot is. Fontos továbbá megakadályozni a pulmonalis hipertónia súlyosbodását, amely más hipertóniás szövődményekhez vezethet.

• Bőséges pihenés.
• Legyen aktív, amennyire csak lehetséges.
• Ne dohányozz.
• Halassza el a terhességet, és ne használjon fogamzásgátló tablettákat.
• Kerülje a felföldre utazást vagy az ott élést.
• Kerülje az olyan dolgokat, amelyek túlzottan csökkenthetik a vérnyomást, beleértve a pezsgőfürdőkben vagy szaunákban való hosszú áztatást.
• Kerülje a nehéz tárgyak vagy súlyok emelését.
• Keressen egészséges módszereket a stressz csökkentésére, mint például a jóga, a meditáció, a zenehallgatás vagy a hobbi tevékenység.
• Kövesse a magas vérnyomású étrendet és tartsa meg az egészséges testtömeget.

x