Paranoia: tünetek, okok, kezelés • hello egészséges

Meghatározás

Mi a paranoid személyiségzavar?

A paranoid személyiségzavar (PFD) vagy a paranoia egyfajta személyiségzavar, amely befolyásolja a szenvedő gondolkodásmódját, működését és viselkedését. Az ilyen állapotú embereknek általában nehéz megérteniük és kapcsolatba hozniuk bizonyos helyzeteket és más embereket.

Ennek eredményeként a szenvedők állandóan gyanakodnak és bizalmatlanok mások iránt. Ennek az állapotnak egyéb jelei közé tartozik a vonakodás a mások elmondása iránt, a harag tartása és az a hit, hogy minden ember vagy esemény mindig „fenyegeti” vagy „lealacsonyítja” őket.

E gondolkodási minták és magatartás miatt a rendellenességben szenvedők gyakran ingerlékenyek és ellenségesek másokkal szemben. Ez megnehezíti a szenvedők számára a normális szociális, munka- és iskolai tevékenységek végzését.

Ez a rendellenesség téveszmékké válhat, ha az irracionális gondolatokat és hiedelmeket folyamatosan fenntartják. Végül semmi sem tudja meggyőzni az illetőt arról, hogy nem igaz, amit gondol vagy érez.

Ha egy személynek paranoiája vagy téveszméi vannak, de nincsenek egyéb tünetei (például nem valós dolgok hallása vagy látása), akkor előfordulhat úgynevezett téveszme.

Mivel csak az elme érintett, a téveszmeiben szenvedő személy általában képes a mindennapi életben dolgozni és működni. Életük azonban korlátozott és elszigetelt lehet.

Mennyire gyakori a paranoid személyiségzavar?

A paranoid személyiségzavar meglehetősen gyakori mentális egészségi állapot. Egy tanulmány szerint a paranoia az egyik leggyakoribb mentális rendellenesség, összehasonlítva más mentális állapotokkal.

A megbetegedés becsült előfordulási aránya 2,4% és 4,41% között van. Ráadásul ez az állapot a férfiaknál gyakoribb, mint a nőknél.

Ez a személyiségzavar bármely életkorban érintheti a betegeket. A tünetek azonban leggyakrabban gyermekkorban vagy serdülőkorban kezdődnek.

A paranoid egy olyan állapot, amely leküzdhető a kockázati tényezők felismerésével, amelyek jelen vannak a szenvedőben. Ha többet szeretne megtudni erről a pszichiátriai állapotról, forduljon orvoshoz, pszichológushoz vagy pszichiáterhez.

Jelek és tünetek

Melyek a paranoid személyiségzavar jelei és tünetei?

Általában a paranoid személyiségzavar jeleit és tüneteit csak más emberek ismerhetik fel, akik látják a szenvedő mindennapi viselkedését. Az ilyen személyiségzavarral küzdő emberek gyakran nem veszik észre, hogy viselkedésük nem normális.

A legtöbb ilyen betegségben szenvedő ember természetes gyanúja, hogy mindig gyanúsnak tartja más embereket. A körülötte lévő emberek egy része számára azonban ezt a hozzáállást furcsának és sértőnek tartották.

A paranoid szenvedők általában makacsságot és bizalmatlanságot mutatnak mások iránt. Néha ezt a viselkedést szarkasztikus hozzáállás követi, és érzelmeket válthat ki a beszélgetőtársban, így a rendellenességben szenvedő személy úgy érzi, hogy a másik emberrel szembeni gyanúja igaznak bizonyul. Valójában mindez csak az ő fejében van.

A paranoiás személyiségzavarban szenvedőknek más mentális egészségügyi rendellenességeik is lehetnek, amelyek befolyásolhatják állapotukat. Például a depresszió és a szorongás megváltoztathatja az ember hangulatát. A hangulatváltozások furcsábbá és félelmesebbé varázsolhatják a paranoid betegségben szenvedőket.

Az alábbiakban bemutatjuk a személyiségzavarban szenvedők gyakori jeleit és tüneteit:

• aggodalomra ad okot, hogy a másik embernek hátsó szándékai vannak
• hisz abban, hogy mások kihasználják (felhasználják) őket
• kételkedik mások elkötelezettségében, hűségében vagy bizalmában, hisz abban, hogy mások használják vagy megtévesztik őket
• vonakodás megosztani másokkal vagy személyes információkat nyilvánosságra hozni attól tartva, hogy azokat felhasználják velük szemben
• képtelen megbocsátani és haragot tartani
• túlérzékeny és rosszul veszi a kritikát
• képtelen együttműködni más emberekkel
• olvassa el az egyszerű állítások rejtett jelentését vagy mások alkalmi nézeteit
• a karakterük ellen mások számára láthatatlan támadások elkapása; általában haraggal reagálnak, és gyorsan megtorlanak
• ok nélkül ismételten gyanítja, hogy partnere vagy szeretője hűtlen
• társadalmilag elszigetelt
• általában hideg és távoli a más emberekkel való kapcsolatokban, és irányító és féltékeny lehet
• nem érzi a kötődést
• barátságtalan, makacs és érvelő

Előfordulhatnak olyan jelek és tünetek, amelyeket a fentiekben nem soroltak fel. Ha aggályai vannak bizonyos tünetekkel kapcsolatban, forduljon orvosához.

Mikor kell orvoshoz fordulnom?

Forduljon orvosához vagy a mentálhigiénés szakemberhez, ha a gyanú zavarja kapcsolatát vagy munkáját.

Minden beteg teste eltérő jeleket és tüneteket mutat. Hogy megtudja, melyik kezelés a legmegfelelőbb és összhangban van egészségi állapotával. győződjön meg róla, hogy a tapasztalt tüneteket mindig a legközelebbi háziorvoshoz vagy pszichológushoz ellenőrzi.

Ok

Mi okozza a paranoid személyiségzavart?

Eddig a paranoid személyiségzavar pontos oka még mindig nem teljesen tisztázott. A szakértők azonban úgy vélik, hogy ennek a mentális rendellenességnek az okai biológiai és környezeti tényezők kombinációját tartalmazzák. Ez azt jelenti, hogy ez az állapot belső és külső hatások miatt jelentkezhet.

1. Biológiai tényezők

Ez az állapot valójában még mindig vita, mert nincs olyan specifikus gén vagy DNS, amely paranoiát okozhatna. A szakértők azonban úgy vélik, hogy egyes emberek bizonyos neurokémiai állapotokkal születnek testükben, ezért hajlamosabbak ezek a rendellenességek kialakulására.

Ezen állapotok egy része magában foglalja a dopamin vagy a glutamát rendellenes szintjét vagy az agyszövet bizonyos problémáit. Ezek a körülmények csökkenteni tudják, bár a pontos lehetőség még nem ismert.

2. Környezeti tényezők

A környezeti tényezőknek is meglehetősen bonyolult hatása van, például a biológiai tényezőkre. Bizonyos biológiai állapotú személyek hajlamosabbak a környezeti tényezők hatására.

Az alábbiakban felsoroljuk azokat a külső körülményeket, amelyek kiválthatják ennek a rendellenességnek a megjelenését:

• Alultápláltság a méhben
• Az anyától az anyaméhben átadott fertőzések
• A legközelebbi emberek, például a szülők elvesztése
• A szegénységben élő gyermekkor
• Fizikai, érzelmi vagy szexuális bántalmazás tapasztalata
• Érzelmi elhanyagolás vagy elhanyagolás
• Sérülés
• Illegális drogok (marihuána, amfetaminok vagy hallucinogének) használata

Kockázati tényezők

Mi növeli az ember paranoid személyiségzavar kialakulásának kockázatát?

A paranoid egy személyiségzavar, amely szinte bárkivel előfordulhat, korosztálytól és faji csoporttól függetlenül. Számos tényező növelheti azonban az ember kockázatát ennek a rendellenességnek a megtapasztalására.

Fontos tudni, hogy egy vagy több kockázati tényező megléte nem jelenti azt, hogy mindenképpen egészségügyi rendellenességet vagy állapotot fog tapasztalni. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy egy személy bizonyos rendellenességekben szenved, mindenféle kockázati tényező nélkül.

Számos tényező veszélyezteti az embert a paranoid személyiségzavar kialakulásának kockázatával, beleértve:

1. Nem

Bár nem tudni pontosan, mi okozza, ez a személyiségzavar gyakoribb a férfi betegeknél, mint a nőknél.

Ezért, ha férfi, akkor nagyobb a kockázata annak, hogy ezt a rendellenességet megtapasztalja.

2. A család mentális egészségi állapota

A paranoia személyiségzavar potenciálisan öröklődhet, ha vannak olyan családtagok, akik mentális problémákkal küzdenek, mint például skizofrénia és szorongás. Ha vannak családtagjai, akiknek vannak ilyen állapotai, akkor nagyobb a kockázata, hogy paranoiában szenvednek.

3. Környezeti tényezők

A korai gyermekkori fizikai és érzelmi trauma, valamint a szociális szorongás története szintén befolyásolja az ember hajlamát erre a rendellenességre.

Diagnózis és kezelés

A megadott információk nem helyettesítik az orvosi tanácsot. MINDIG konzultáljon orvosával további információkért.

Hogyan diagnosztizálható a paranoid személyiségzavar?

Ha kezdi észlelni ennek a rendellenességnek a jeleit önmagában vagy a legközelebb állókban, azonnal forduljon a problémához a legközelebbi orvoshoz, pszichológushoz vagy pszichiáterhez.

Minden pszichiátriai rendellenességnek vannak szabványai vagy kritériumai a diagnózishoz. Általánosságban azonban a pszichiátriai rendellenességek diagnózisa a szenvedő társadalmi normáktól eltérő és hosszú távon jelentkező viselkedéséből mutatható ki.

Azok a kritériumok, amelyek meghatározzák, hogy ezt a deviáns magatartást személyiségzavarnak lehet-e minősíteni:

• Hogyan érti vagy írja le az ember önmagát, másokat és bizonyos eseményeket
• A személy érzelmi reakciója egy eseményre
• Hogyan viselkedik valaki más emberekkel, különösen a kapcsolatokban?
• Hogyan tudja az ember irányítani magában az impulzusokat vagy vágyakat.

Néha egy személyiségzavar diagnosztizálása meglehetősen nehéz, tekintve, hogy egyes pszichiátriai rendellenességek nem sokban különböznek egymástól.

A paranoid személyiségzavart fizikai és pszichológiai értékelés alapján diagnosztizálják. Az orvos a teljes orvosi és pszichiátriai kórelőzménnyel kezdi az értékelést, és ha szükséges, fizikai vizsgálatot végeznek.

1. Fizikai vizsgálat

Az orvos mélyreható kérdéseket fog felvetni az egészségi állapotával kapcsolatban. Bizonyos esetekben a tünetek más fizikai egészségügyi problémákhoz kapcsolódhatnak.

Az általános fizikai vizsgálat magában foglalja a laboratóriumi vizsgálatokat és szűrés alkohol vagy illegális drogok.

Noha nincsenek laboratóriumi vizsgálatok a személyiségzavarok konkrét diagnosztizálására, az orvosok különféle diagnosztikai tesztek segítségével kizárhatják a testi betegségeket a tünetek okaként.

Ha nem találnak fizikai problémákat, az orvos pszichológushoz vagy pszichiáterhez irányítja a beteget, hogy felmérje a személyiségzavarokat, és megvizsgálja, hogy az ember tünetei mennyi ideig és mennyire súlyosak.

2. Pszichiátriai tesztek

A mentálhigiénés szakember átfogóbb mentális értékelést végez. A vizsgák általában annak megvitatását tartalmazzák, hogy milyen volt a gyermekkorod, az iskolád, a munkád és a kapcsolatok a körülötted lévőkkel.

Azt is megkérdezik tőletek, hogyan reagálna egy adott helyzetre vagy esetre. Fontos tudni, hogyan reagálsz egy állapotra vagy eseményre, valamint a gondolatmintáidat.

Megkérdezhetnék például, mit tennél, ha valakinek a pénztárcáját találnád a járdán, vagy ha forgalmas helyen lennél, és látnád, hogy valaki állandóan rád bámul. Ezután a mentálhigiénés szakember felállítja a diagnózist és kidolgozza a kezelési tervet.

Melyek a paranoid személyiségzavar kezelései?

Ennek az állapotnak a kezelése meglehetősen nehéz. Ennek oka, hogy a betegek gyakran túlzottan gyanakvónak érzik más embereket, beleértve az orvosokat és a pszichiátereket is.

A kezelési folyamat zökkenőmentes lebonyolításához a betegnek képesnek kell lennie elfogadni a helyzetet és a felajánlott kezelést. Ha a beteg el tudja fogadni a kezelési eljárást, akkor a kezelés sikere magasabb lesz. A betegek számára a legfontosabb, hogy ne felejtsék el megtalálni a megfelelő orvost vagy pszichiátert.

Az orvosok tanácsadó terápiával segíthetik a betegeket abban, hogy nyitottabbak legyenek, és felírhatnak bizonyos gyógyszereket. Íme a paranoia személyiségzavar kezelésének és kezelésének néhány típusa:

1. Logopédia

A beszélgetéses terápia segíthet megérteni a tapasztalatait, és hogy miként bánt velük.

• Kognitív viselkedésterápia (CBT)

A CBT terápia a leggyakoribb terápia, amelyet az orvosok ajánlanak. A CBT során orvosa vagy mentális szakembere megvizsgálja gondolatait, meggyőződését és sok minden megértését.

• Egyéb logopédiák

A CBT-n kívül orvosa azt is javasolja, hogy végezze el az alábbi terápiák közül néhányat;

- Művészeti terápiák

- Pszichodinamikai terápia

- Tanácsadás

- Szisztémás terápia családtagokkal

2. Gyógyszerek

Az orvostudomány általában nem a kezelés középpontjában áll. Gyógyszereket, például szorongáscsökkentőket, antidepresszánsokat vagy antipszichotikumokat azonban fel lehet írni, ha a tünetek súlyosak, vagy ha az illető egyéb kapcsolódó pszichológiai problémáktól szenved, például szorongástól vagy depressziótól.

A kezelésben részesülő személyek képesek megtartani a munkahelyet és fenntartani az egészséges kapcsolatokat. A kezelést azonban egész életükben folytatniuk kell, mert erre az állapotra nincs gyógymód. A paranoia tünetei folytatódnak, de figyelem és támogatás segítségével kontrollálhatók.

A kezelést elutasító pszichiátriai rendellenességekben szenvedők kevésbé működőképes életet élhetnek. Ez az állapot megzavarhatja a munkahely megtartását vagy pozitív társadalmi interakcióikat.

Házi gyógymódok

Milyen életmódbeli változások vagy otthoni gyógymódok alkalmazhatók a paranoid személyiségzavar kezelésére?

Még mindig nincsenek olyan öntippek, amelyek segíthetnék a betegeket ennek a rendellenességnek az irányításában, mert a paranoiás emberek általában bizalmatlanok és gyanakvók más emberekkel és motivációikkal szemben, így a csoportdinamika és segítségnyújtás kevésbé valószínű, hogy megoldást kínál, sőt esetleg árt is.

Ha bármilyen kérdése van, forduljon orvosához, hogy megértse az Ön számára legmegfelelőbb megoldást.

A Hello Health Group nem nyújt orvosi tanácsot, diagnózist vagy kezelést.