Tartalomjegyzék:
- Miért kapja valaki Dunning-Krugert? Hatás?
- A Dunning-Kruger-effektus negatív hatásai
- A Dunning-Kruger-effektus jellemzői és hogyan kerülhető el
Okos emberekkel való foglalkozás kényelmetlenül érezheti magát, vagy akár bosszankodhat is. A pszichológia világában okosnak érző emberek élik át a Dunning-Kruger-hatást.
Azok a személyek, akiket ez a hatás érint, felette érzik tudásukat és képességeiket. Valójában nem veszik észre, hogy tudásuk és képességeik szintje még mindig messze elmarad másokétól.
Miért kapja valaki Dunning-Krugert? Hatás ?
Forrás: Luvze
1999-ben két David Dunning és Justin Kruger nevű pszichológus tanulmánysorozatot végzett a logikai képességekről, a nyelvtanról és a humorérzékről.
Megállapították, hogy az alacsony eredménnyel rendelkező résztvevők átlag felett értékelték képességeiket.
A humor kutatásában például néhány résztvevő gyenge képességet mutatott ki annak megállapítására, hogy egy tárgy milyen vicces volt.
A résztvevők e csoportja egyedülálló módon úgy érezte, hogy kiváló a humorérzékük.
A Dunning-Kruger-effektus olyan jelenség, amikor az ember rosszul értékeli képességeit. Nagyobbnak, okosabbnak és felsőbbrendűnek érzik magukat.
Ugyanakkor hülyének, indokolatlannak és teljesen tévesnek találhatják mások véleményét.
E tanulmány eredményei alapján azok az emberek, akik megtapasztalják a Dunning-Kruger-hatást, valójában két problémával szembesülnek.
Először is, egyes információkra vonatkozó következtetéseik nem feltétlenül helytállóak, sőt teljesen tévesek.
Másodszor, a korlátozott ismeretek miatt nincsenek tisztában ezzel a hibával. Ennek eredményeként nem kezdeményezik saját véleményük vagy a kapott információk igazának ellenőrzését.
A Dunning-Kruger-effektus negatív hatásai
A Dunning-Kruger-effektus meglehetősen aggasztó. Ennek oka az, hogy az emberek, akik tapasztalják, téves információknak hisznek. Aztán magabiztosan továbbadta másoknak.
Nehezebben fogadják el a kritikát is, mert úgy vélik, hogy véleményük mindig helyes.
Egy tanulmányban Dunning és Kruger számos olyan kifejezést fogalmazott meg, amelyeknek valójában semmi értelme nem volt. Politikával, biológiával, fizikával és földrajzzal kapcsolatos kifejezéseket alkotnak.
Ennek eredményeként a résztvevők mintegy 90 százaléka azt állította, hogy megértette ezeket a mesterséges kifejezéseket.
Arra a következtetésre jutott, hogy az emberek, akik ismerik a témát, általában azt állítják, hogy értik a benne szereplő kifejezéseket.
Ezek az eredmények csak néhány területre terjednek ki. Valójában a Dunning-Kruger-effektus összetett jelenség, amely bárhol megjelenhet.
A kockázat természetesen nagy, ha ez a hatás más létfontosságú kérdésekre is kiterjed, mint például az egészségügy, a kormányzás, a pénzügy stb.
A Dunning-Kruger-effektus jellemzői és hogyan kerülhető el
A Dunning-Kruger-effektus bárkivel megtörténhet, még olyan emberekkel is, akik egy adott területen elég jártasak.
Ennek az az oka, hogy amikor valaki információt kap egy témából, ez az információ hozzáértőnek érzi magát.
Például a barátod nagyon foglalkozik a politikával és megérti a benne szereplő különféle kifejezéseket. Szeret információt találni a politikáról és megosztani másokkal.
Azonban minden alkalommal, amikor új információkat kapott, tudatosabbnak érezte magát, mint más emberek.
Végül figyelmen kívül hagyta mások véleményét, és igazának tartotta magát. Ez a hozzáállás fémjelzi a Dunning-Kruger-effektust.
Valójában elkerülheti Dunning-Krugert hatás mindig kétszer ellenőrizve a megszerzett információk helyességét.
Ahelyett, hogy azonnal információt kapna, kérdezze meg magától, hogy az információk helyesek-e.
Megbeszélhet vagy megkérdezhet barátait vagy más embereket is, akik hasonló területeken jártasak.
Kérjen tőlük konstruktív kritikát, majd folytassa a továbbiak megismerését azzal a témával kapcsolatban, amelyért rajong.
