A megoldatlan súlyos stressz mentális rendellenességeket válthat ki, mi az oka?

Alapvetően a stressz a test módja annak, hogy megvédje magát a sérülésektől, így koncentráltak, aktívak és mindig éberek maradunk. Ennek ellenére ezt az önvédelmi reakciót az agy nem könnyű irányítani, és hosszú távon mentális stresszt okozhat. A súlyos stressz nemcsak a különböző degeneratív betegségek okozója, hanem befolyásolja az ember gondolkodását és viselkedését is - sőt, mentális rendellenességeket is kivált.

Milyen hatásai vannak a súlyos stressznek az agy működésére?

A súlyos stressz befolyásolhatja az agy szerkezetét, amely potenciálisan kiválthatja az agy anyagának egyensúlyhiányát. Ezt egy poszttraumás stressz-rendellenességben (PTSD) szenvedő emberek agyán végzett vizsgálat fedezte fel, amely a fehérállomány részarányának változását mutatta (fehér anyag) szürke anyaggal (szürkeállomány) agy. Úgy gondolják, hogy a két anyag ugyanabból a cellából származik, de különböző "feladataik" és szerepeik vannak.

A fehérállomány mielin ideghüvelyekből áll, amelyek hasznosak az információ továbbítására, míg a szürkeállomány neuronokból és glia-ból áll, amelyek hasznosak az információk feldolgozásában és tárolásában. A PTSD egy olyan állapot, amelyben az egyén szenvedője súlyos stresszt tapasztal a múltbeli traumák miatt. A kutatásból kiderül, hogy a PTSD-s betegeknél több az agy fehérállománya, mint a szürkeállomány.

Az alacsony neuronszám, ha az agy súlyos stressz alatt van, csökkenti az információfeldolgozás képességét, így az agysejtek közötti kommunikáció megszakad és hatástalan lesz. Másrészt az agy stressz alatt a félelemre is a szokásosnál gyorsabban reagál, és az agy mechanizmusának megnyugvását okozza.

A súlyos stressz miatti mentális rendellenességek korai tünetei, amelyekre figyelni kell

Ebben a korban a szociális vagy munkahelyi problémák okozta súlyos stressz körülményeit mindennaposnak tekintik. Annak ellenére, hogy ez nem mindig gyakorol közvetlen hatást a fizikai egészségre, az elme és a test megfulladásának lehetővé tétele komoly mentális problémákat okozhat, amelyek gyakran nem valósulnak meg.

A súlyos stressz különböző típusú tünetek megjelenítésével hatással van a mentális egészségre, többek között:

Érzelmi változások

• Boldogtalan érzés
• Szorongás és izgatottság
• Komor és ingerlékeny
• Nagyon megterheltnek érzem magam
• Érezd magányosnak, de hajlamos vagy elszigetelődni

A kognitív funkció változásai

• Gyenge memória
• Koncentrációs nehézség
• Kommunikációs nehézség
• Nehéz döntést hozni
• Mindig negatív gondolkodás
• Mindig aggódjon, és gondoljon rá

Változások a viselkedésben

• Túl sokat vagy keveset eszik
• Túl sok vagy kevés alvás
• Kerülje a más emberekkel való kapcsolattartást
• Hagyja el vagy halassza el a munkát
• A dohányzás és az alkohol fogyasztása a kikapcsolódás eszközeként
• Nézd idegesnek
• Gyakran hazudik és kifogásokat keres
• Túl védekező és gyanakvó másokkal szemben
• Impulzív vágy vásárlás, szerencsejáték, alkalmi szex stb.

A legveszélyesebb a súlyos stressznél, amikor nagyon megszoktuk a stresszt. Emiatt érzelmi állapotunk, gondolataink és viselkedésünk megváltozik anélkül, hogy ezt tudnánk. A stressz felismerése a kezdeti tünetek alapján nagyon fontos, hogy a lehető legkorábban kezelni tudjuk.

Milyen mentális rendellenességeket válthat ki súlyos stressz?

A kortizol stresszhormon hosszú távú felszabadulása szintén közvetlen hatással lehet az agy hormonszabályozásának munkájára, és számos mentális egészségi rendellenességet válthat ki. Például:

Depresszió

A depressziót a kortizol hormon melléktermékei válthatják ki, ami miatt az ember gyengének vagy nyugodtnak érezheti magát. Ezeknek a salakanyagoknak a felesleges felhalmozódása súlyos stressz eredményeként jelentkezik, amely kezeletlen és végül depressziót vált ki. A depresszió a sötét hangulatváltozások feltétele, amelyek hosszú ideig folyamatosan jelentkeznek, ellentétben a szomorúság vagy bánat érzésével, amely általában alkalmanként jelentkezik és idővel eltűnik. A depresszió elszigeteli a szenvedőt az élettől és a társas interakcióktól, és arra készteti, hogy gondolkodjon az életének befejezésén.

Bipoláris zavar

A bipoláris rendellenességet a mániás (nagyon, nagyon boldog) és a depressziós (nagyon, nagyon szomorú) fázisok hangulatváltozásai jellemzik, amelyek gyakran változnak napok, hetek vagy hónapok alatt. Ezek a változások tovább súlyosbodhatnak, ha a szenvedő hosszabb ideig súlyos stresszt szenved vagy súlyosbodik. A depressziós szakaszban a szenvedő szomorúságot és romlást érez, de a mánia szakaszában drasztikusan megnő a hangulat, amikor a szenvedő szuper boldognak, hiperaktívnak és energikusnak érzi magát. A mániás szakasz még veszélyesebb, mert a bipoláris rendellenességben szenvedők általában impulzívak, és rossz döntési készségekkel párosulnak. A mániás szakasz tünetei miatt a szenvedő hajlamos impulzívan cselekedni - veszélyes dolgokat csinál, anélkül, hogy a következményekre gondolna.

Szorongásos rendellenességek

A szorongásos rendellenességek a túlzott szorongás olyan tüneteivel azonosíthatók, mint a félelem, a képtelenség mozdulatlan maradni és erős izzadás. A súlyos szorongásos rendellenességek miatt az ember ésszerűtlen félelmet tapasztalhat a dolgoktól. Megfelelő kezelés nélkül az átélt súlyos stressz depresszióvá válhat és PTSD tüneteket válthat ki.