Tartalomjegyzék:
- A magányos érzés hatása a mentális egészségre
- A magányosnak érző ember egészségtelen életmódot folytat
- A magányos érzés stressz hatással van a fizikai állapotára is
- 1. Alvászavar
- 2. Alacsonyabb testellenállás
- 3. Indítsa el a szív- és érbetegségek kialakulását
Alapvetően az emberek társadalmi lények, akiknek jó interakcióra van szükségük más emberekkel a túléléshez. Ha az interakció igénye nem teljesül, akkor általában elzárkózunk egy olyan társadalmi környezettől, amelyet magányos érzés jellemez. Ez a jelenség hatással lehet az ember mentális egészségére, és közvetett módon a fizikai egészségre is.
A magányos érzés hatása a mentális egészségre
A magányos érzés súlyosbíthatja az ember érzelmi állapotát, stresszt okozva. A stresszel általában ellentétben a magány okozta stressz általában hosszú ideig tart, és mindig megismétlődik, ha valaki problémát tapasztal. A magányos érzés által okozott krónikus stressz depresszióhoz és szociális fóbiához vezethet, sőt növelheti az ember öngyilkosságra való hajlamát.
Az emberek öregedésével a magányt tapasztaló személyek gyorsabb kognitív hanyatlást tapasztalnak. A társas interakciók ugyanis befolyásolják az agy működését és a memória erejét is, így a magányt átélő embereknek nagyobb a veszélye annak, hogy a központi idegrendszer működésének csökkenését tapasztalják. Egy tanulmány azt is kimutatta, hogy a magányos érzés idős korban 64% -kal növeli a demencia kockázatát.
A magányosnak érző ember egészségtelen életmódot folytat
A magányosság érzésének egyik hatása a gondolatok és érzelmek irányításának csökkent képessége, ami viselkedésbeli változásokhoz vezethet. Általában a magányt átélő egyének nehezen tudják fenntartani az egészséges életmódot.
Függő szerekkel való visszaélés mint például a drog, az alkohol vagy a cigaretta az életmód egyik változása, amely gyakran előfordul a magányt átélő embernél. A fő ok a társadalmi támogatás hiánya, amelyre az embernek szüksége van, amikor problémával szembesül. Ez az állapot összefügg egymással akkor is, amikor az ember stresszt tapasztal, és úgy véli, hogy ezeknek a függőséget okozó anyagoknak a fogyasztása a legjobb módja annak, hogy elkerüljék a szembesülő problémákat.
Csökkenti a fizikai aktivitás rutinját gyakran akkor történik, amikor valaki érzelmi zavarokat tapasztal, ideértve a magányt is. Egy tanulmányban valaki, aki megtapasztalta a magányt, hajlamos volt csökkenteni a fizikai aktivitás gyakoriságát, és megváltoztatta a fizikai aktivitás intenzitását, így egyáltalán nem végzett fizikai aktivitást. Maga a fizikai aktivitás hiánya csökkentheti az állóképességet, elhízáshoz vezethet, és különböző degeneratív betegségek kialakulásához vezethet.
A magányos érzés stressz hatással van a fizikai állapotára is
A fizikai egészség romlása a magányos érzés mellékhatása. Számos testmechanizmus létezik, amelyek válaszul reagálnak a magányosnak érző egyének mentális egészségére és viselkedésének változásaira. Íme néhány a magány fizikai hatásai közül:
1. Alvászavar
Az alvási idő nagyon szükséges a test optimális regenerálódásához. Az alváshiány csökkentheti az alvás minőségét, a nappali fáradtságot és az alvási szokások változását. Az alvászavarok egyik oka a magány okozta érzelmi zavar. A magány és az alvászavarok kapcsolata ciklikus. Az éjszakai magány érzése megnehezíti a kikapcsolódást, és lefekvés közepette felébred. Ezenkívül minőségi idő hiányát okozza a magány stressz hatásának fokozásához.
2. Alacsonyabb testellenállás
Valójában az immunrendszer nemcsak a kórokozók fenyegetésére reagál, hanem a magányt átélő személy érzelmi állapota is befolyásolhatja az immunrendszer teljesítményét. A magány miatt krónikus stressz alatt az agy fenyegetésként reagál a környezetre, és ez a test ellenálló képességét is befolyásolja. Ezért az immunrendszer nem képes optimálisan működni a stresszes állapotokkal egybeeső kórokozók ellen.
3. Indítsa el a szív- és érbetegségek kialakulását
A pszichológiai rendellenességek mellett a magányos érzés kóros reakciókat vált ki, amelyek hatással vannak a szív- és érrendszerre. Harvard-i kutatók (a Telegraph beszámolója szerint) a test a magány miatti stresszre is reagál a fibrinogén fehérje előállításával, amely általában akkor keletkezik, amikor a test megsérül. Ezenkívül a krónikus stressz állapotok a kortizol hormon növekedését is kiváltják, ami befolyásolja a szív vérszivattyúzási teljesítményét. Ez a rendellenes mechanizmus áramlási zavart okoz, ezáltal kiváltva az érelmeszesedést és a magas vérnyomást. Egy nemrégiben készült tanulmány azt is kimutatta, hogy a rossz társadalmi interakcióval rendelkező egyéneknél magasabb a koszorúér-betegség és a stroke kockázata, mégpedig 29% -kal és 32% -kal.
Eddig különféle tanulmányok kimutatták, hogy a magányos érzés okozza az ember fizikai egészségének minőségét. Alapvetően maga a magány nem tény, hanem a társadalmi kapcsolatok felfogása vagy érzelmi állapota, és ezt nem a magány okozza. Ezért a magány kezelésének legegyszerűbb módja az, ha egy pillanatra elvonja a figyelmét, és társas interakciókba kezd.
