Tartalomjegyzék:
- Meghatározás
- Mi a kiszáradás?
- Mennyire gyakori a kiszáradás?
- Jelek és tünetek
- Melyek a kiszáradás jelei és tünetei?
- Mikor kell orvoshoz fordulnom?
- Ok
- Mi okozza a kiszáradást?
- 1. Túlzott izzadás
- 2. Hasmenés
- 3. Bizonyos betegségek
- 4. Láz
- 5. Túl gyakran vizeljen
- 6. Égési sérülések
- Kockázati tényezők
- Milyen tényezők növelik a kiszáradás kockázatát?
- 1. Kor
- 2. Bizonyos betegségekben szenved
- 3. Olyan emberek, akik dolgoznak, vagy gyakran végeznek szabadtéri tevékenységeket
- 4. A tiszta ivóvízhez való hozzáférés hiánya
- Bonyodalmak
- Milyen egészségügyi komplikációk jelentkezhetnek a kiszáradás miatt?
- 1. Hő sérülés
- 2. Húgyúti és veseproblémák
- 3. Alacsony vérmennyiség
- 4, rohamok
- Diagnózis és kezelés
- Hogyan diagnosztizálják a kiszáradást?
- 1. Fizikai vizsgálat
- 2. Vérvizsgálat
- 3. Vizeletvizsgálat
- Hogyan kezeljük a kiszáradást?
- Házi gyógymódok
- Milyen életmódbeli vagy házi gyógymódok használhatók a kiszáradás kezelésére?
Meghatározás
Mi a kiszáradás?
A kiszáradás olyan állapot, amikor a test több folyadékot veszít, mint a testbe jutó folyadék.
A test víztartalma minden nap csökken a kilégzett levegővel, az izzadságban, a vizeletben és a székletben. Ha nem biztosít elegendő vizet vagy folyadékot az elveszített folyadék pótlásához, kiszáradhat.
Ez az egyensúlyhiány a vér só-, ásványi anyag- és cukorszintjét is megzavarja. Ez megzavarhatja a testi funkciókat és veszélyes szövődményeket okozhat, ha nem kezelik azonnal.
A csecsemők és gyermekek ezen állapotának egyik fő oka a hasmenés és a hányás. Más egészségügyi problémák, például krónikus betegségek, szintén okozhatják ezt az állapotot felnőtteknél.
Mennyire gyakori a kiszáradás?
Ez az állapot nagyon gyakori. Ez az állapot bármilyen korú betegeknél előfordulhat. Az előfordulási esetek azonban gyakoribbak csecsemőknél, gyermekeknél és időseknél.
A kiszáradás olyan egészségi állapot, amelyet a meglévő kockázati tényezők ellenőrzésével lehet kezelni. Ha további információt szeretne erről az állapotról, forduljon orvoshoz.
Jelek és tünetek
Melyek a kiszáradás jelei és tünetei?
A kiszáradás jelei és tünetei általában személyenként változnak. A legtöbb ember azonban rendkívüli szomjúságra, szédülésre és szájszárazságra panaszkodik.
A következők a leggyakoribb tünetek:
- Nagyon szomjas
- A száj száraznak vagy ragacsosnak tűnik
- Kevesebb vizelet, mint máskor
- Sötét színű vizelet, általában sötét sárga
- Szédülés vagy fejfájás
- Izomgörcsök bizonyos testrészekben
Súlyosabb esetekben a betegek a következő tüneteket fogják tapasztalni:
- Sötét vizelet
- Nagyon száraz bőr
- Erős fejfájás
- A szív gyorsabban ver, vagy szabálytalan
- Szabálytalan légzés
- A szem komornak tűnik, mint az alváshiány
- A testből hiányzik az energia
- Zavar
- Könnyen elájul
Gyermekeknél és csecsemőknél a tünetek a következők:
- Szájszárazság és nyelv
- Ne sírva fakadjon könnyeiből
- A pelenka 3 óra múlva száraz marad
- Az arc sápadtnak tűnik, különösen a szemen és az arcán
- Nyűgös és könnyen sírható
- Sovány test
Előfordulhatnak olyan jelek és tünetek, amelyeket a fentiekben nem soroltak fel. Ha aggályai vannak egy adott tünettel kapcsolatban, forduljon orvosához.
Mikor kell orvoshoz fordulnom?
A kiszáradás általában könnyen kezelhető, sok folyadék fogyasztásával. Ha azonban az alábbi tünetek bármelyike jelentkezik, azonnal lépjen kapcsolatba orvosával vagy orvosi csapatával:
- Láz
- Hasmenés több mint 2 napig
- A vizelettermelés drasztikusan csökken, vagy éppen hiányzik
- Zavar
- Meggyengült test
- Nem tud koncentrálni
- Ájulás
- Mellkasi vagy gyomorfájdalom
Ha elég súlyos állapota van, különösen akkor, ha a folyamatos hányás miatt nem kaphat folyadékot, akkor további folyadékot kell kapnia egy IV-en keresztül.
Néha a kiszáradás egy komolyabb egészségügyi probléma, például a cukorbetegség jele. Ezért fontos orvoshoz fordulni, hogy a pontos ok felismerhető legyen.
Ha bármilyen fenti jele vagy tünete van, vagy bármilyen más kérdése van, kérjük, forduljon orvosához.
Minden beteg teste eltérő jeleket és tüneteket mutat. A legmegfelelőbb kezeléshez és egészségi állapotának megfelelően ellenőrizze az esetleges tüneteket az orvosnál vagy a legközelebbi egészségügyi szolgáltatónál.
Ok
Mi okozza a kiszáradást?
Normál körülmények között a test izzadással és vizeléssel folyadékot veszít. Ha azonban az elveszített folyadékokat nem pótolják azonnal, akkor kiszárad.
Néha a kiszáradás az az egyszerű ok, amiért nem kap elegendő folyadékot. Ennek oka lehet elfoglaltság vagy beteg.
Ezenkívül más tényezők, például az időjárás, a fizikai aktivitás és bizonyos étrendek is okozhatják a test kiszáradását.
Ennek az állapotnak az alábbiak a gyakori okai:
1. Túlzott izzadás
Az izzadás a szervezet normális anyagcsere folyamata. Amikor a testhőmérséklet emelkedik, az izzadságmirigyek aktívan elpárologtatják a vizet a testből, hogy hűvösebbé váljanak.
Amikor a verejték elpárolog a testből, kevesebb hő keletkezik. Minél többet izzad, annál nagyobb a párolgás, így a test több hőt termel. Az izzadási folyamat segít a bőr nedvesítésében és a test elektrolitjainak egyensúlyában.
Ha a test túlzott izzadás esetén folyadék választódik ki, az kiszáradáshoz vezethet. A túlzott izzadás ezen állapotát hiperhidrózisnak nevezik.
2. Hasmenés
A hasmenés olyan állapot, amelyben az ürüléknek vagy az ürüléknek folyékonyabb formája van. Ez az állapot naponta több mint 3 alkalommal fordulhat elő.
A hasmenést általában egy átmeneti egészségi állapot okozza, például bakteriális fertőzés, vírus, bizonyos étkezési reakciók vagy emésztőrendszeri betegségek.
Ez az állapot kiszáradáshoz vezethet, mert túl sok testnedvet pazarolnak el.
3. Bizonyos betegségek
Ha bizonyos betegségekben szenved, akkor folyamatosan hányni vagy hasmenni fog. Ettől a test túl sok folyadékot szabadít fel.
A tested valószínűleg sok elektrolitot is veszít. Az elektrolitok ásványi anyagok, amelyeket a test használ az izmok, a vérben lévő vegyi anyagok és a szervek működésének szabályozására. Az elektrolitok általában megtalálhatók a testfolyadékokban, például a vérben vagy a vizeletben.
Az egyik olyan betegség, amely hányást és gyakori hasmenést okoz, a gasztroenteritis. Ez az állapot nagyon gyakori csecsemőknél és gyermekeknél.
Ezenkívül vannak olyan betegségek, amelyek megnehezítik az étkezést vagy az ivást, így a szervezetből hiányzik a folyadékbevitel. Ezek egy része magában foglalja a rákos megbetegedéseket (stomatitis) és a gégegyulladást (pharyngitis).
4. Láz
Ha lázas, teste gyakrabban izzad, így testhőmérséklete gyorsan csökken.
Gyakran a lázas ember nem veszi észre, hogy teste túl sok folyadékot veszít, különösen, ha nem azonnal inni az elveszített folyadék pótlására.
5. Túl gyakran vizeljen
A vizelés a szervezet természetes folyamata a méreganyagoktól való megszabadulás is. Bizonyos körülmények között a túl sok vizelés kémiai egyensúlyhiányt okozhat a szervezetben.
Ha az elvesztett folyadékot nem pótolja az ivás, dehidráció léphet fel.
Az egyik olyan betegség, amely a betegek túlzott vizelését okozza, a diabetes insipidus. Ezt a betegséget a vesék problémái okozzák, így a betegek nehezen tudják visszatartani a vizelési ingert.
Normális embereknél a kiválasztott vizelet napi 1-2 liter körül van. A cukorbetegségben szenvedők naponta 3-20 liter vizeletet adhatnak át.
6. Égési sérülések
Súlyos égési sérülések esetén az erek károsodhatnak. Ez arra késztetheti a testfolyadékokat, hogy szivárogjanak a környező szövetekbe, így dehidratáció léphet fel.
Súlyosabb esetekben, ha az égést szenvedő nem kap azonnal pótló folyadékot, a vesék nem fognak működni, és hipovolémiás sokk alakul ki a túl sok folyadék elvesztése miatt.
Kockázati tényezők
Milyen tényezők növelik a kiszáradás kockázatát?
A kiszáradás olyan egészségi állapot, amely kortól és faji csoporttól függetlenül szinte bárkinél előfordulhat. Számos tényező növelheti azonban az ember kockázatát ennek a betegségnek a kialakulásában.
Fontos tudni, hogy egy vagy több kockázati tényező megléte nem jelenti azt, hogy mindenképpen betegségben vagy egészségi állapotban szenved.
Bizonyos ritka esetekben lehetséges, hogy az ember bizonyos betegségeket vagy egészségi állapotokat kockázati tényezők nélkül fejlesszen ki.
A következők olyan kockázati tényezők, amelyek kiválthatják az ember kiszáradását:
1. Kor
Ez az állapot gyakoribb csecsemőknél és kisgyermekeknél. A csecsemőknek alacsony a testsúlyuk miatt nagyobb a kockázata. Így testük érzékenyebb a folyadékvesztés körülményeire, még ha csak egy kicsit is.
Ezenkívül a csecsemők és a gyermekek hajlamosabbak a hasmenésre, a hányásra és a lázra, ami megkönnyíti testük számára a sok folyadék elvesztését.
Nemcsak a csecsemőknek és a gyermekeknek, hanem az idős embereknek is nagy a kockázata annak, hogy megtapasztalják ezt az állapotot. Az életkor előrehaladtával csökken a test folyadéktárolási képessége és csökken az érzett szomjúság.
Ezt súlyosbíthatja olyan krónikus betegségek jelenléte, mint a cukorbetegség és a demencia, mert az idősek elfelejthetik vagy nem veszik észre, hogy folyadékot kell fogyasztaniuk.
2. Bizonyos betegségekben szenved
Azok a krónikus betegségekben szenvedők, amelyek megnehezítik a test számára a vizelési inger ellenőrzését, szintén veszélyeztetettek ennek az állapotnak. Ezen betegségek egy része magában foglalja a cukorbetegséget és a vesebetegségeket.
Ezenkívül a kisebb betegségekben, például lázban és torokfájásban szenvedő betegségek is növelhetik a kockázatát, mert gyakrabban eszel, fogyaszthat kevesebbet, hányhat és izzadhat.
3. Olyan emberek, akik dolgoznak, vagy gyakran végeznek szabadtéri tevékenységeket
Ha van munkája vagy sok szabadtéri tevékenysége van, különösen, ha meleg időjárási körülmények között él, nagyobb az esélye.
A sportolókat, különösen olyan állóképességi eseményeken, mint a maratonok, triatlonok és versenyek, befolyásolhatja az izzadás során elvesztett testnedvek mennyisége.
Azok a szakmákban dolgozók, akik megerőltető munkát végeznek, például az építőipari munkások, rendszeresen napfénynek vannak kitéve, és izzadás miatt sok folyadékot veszítenek.
4. A tiszta ivóvízhez való hozzáférés hiánya
Néhány területen még mindig tiszta és fogyasztásra alkalmas ivóvízforrások állnak rendelkezésre. Ez növelheti a szervezet kockázatát a megfelelő folyadékbevitel hiányára.
Bonyodalmak
Milyen egészségügyi komplikációk jelentkezhetnek a kiszáradás miatt?
A kezeletlen kiszáradás súlyos egészségügyi komplikációkhoz vezethet, például:
1. Hő sérülés
Ha megerőltető tevékenységet végez, és nem helyettesíti azonnal az elveszett testnedveket, akkor fennáll a veszélye hősérülés .
Ezek az állapotok az enyhe görcsöktől a súlyos túlmelegedésig terjedhetnek (kimerültség a hőségtől), amíg hőguta a súlyos.
2. Húgyúti és veseproblémák
Ha a kiszáradás túl gyakran fordul elő, vagy elég sokáig tart, előfordulhatnak húgyúti fertőzések, vesekövek, sőt veseelégtelenség is.
3. Alacsony vérmennyiség
Ha a testből hiányzik a folyadék, a vérmennyiség drasztikusan csökken. Ez életveszélyes hipovolémiás sokkot okozhat.
4, rohamok
Az elektrolitok, például a kálium és a nátrium, segítik a sejteket a test elektromos jeleinek továbbításában.
Ha a test elektrolitjaiban egyensúlyhiány áll fenn, problémákat okozhat a test elektromos jelei, így az izmok görcsöt fognak tapasztalni. Súlyos esetekben elájulhat.
Diagnózis és kezelés
A megadott információk nem helyettesítik az orvosi tanácsot. MINDIG konzultáljon orvosával.
Hogyan diagnosztizálják a kiszáradást?
A diagnosztizálás során az orvos először felteszi a felmerült jeleket és tüneteket. Ezt követően az orvos több vizsgálatot végez a pontos diagnózis érdekében:
1. Fizikai vizsgálat
Az orvos számos fontos dolgot ellenőriz a létfontosságú szervein, például a pulzusát és a vérnyomását.
Az alacsony vérnyomás vagy a szabálytalan szívverés azt jelezheti, hogy kiszáradt. Ezen túlmenően az orvos egyéb jeleket is ellenőriz, például lázat.
2. Vérvizsgálat
Az orvos vérvizsgálatokat is végez, hogy megtudja a vér elektrolitszintjét. Az elektrolitszint egyensúlyhiánya a test folyadékhiányára utalhat.
Az elektrolitokon kívül az orvos a vér kreatininszintjét is ellenőrzi. A kreatininszint ismerete segíthet orvosának a vesefunkcióval kapcsolatos problémák észlelésében.
3. Vizeletvizsgálat
A vizeletvizsgálat egy olyan teszt, amelyet a vizelet mintájának ellenőrzésére végeznek. Ezzel a vizsgálattal az orvos képes felismerni a baktériumok jelenlétét vagy az elektrolit egyensúlyhiányát.
A sárgább és töményebb vizelet a folyadékbevitel hiányának jeleit is megmutathatja.
A csecsemők kiszáradásának meghatározásához az orvosok általában megvizsgálják a koponya érzékenységét, izzadását és bizonyos izomtulajdonságait.
Hogyan kezeljük a kiszáradást?
A kezelés a beteg korától, súlyosságától és okától függ. A kiszáradás kezelésének leghatékonyabb módja azonban az elvesztett folyadék pótlása a testben.
Azoknál a csecsemőknél és gyermekeknél, akiknek hasmenés, hányás vagy láz miatt van ilyen állapotuk, orvosi rendelvény nélkül használhat recept nélküli rehidratációs oldatot. Ez a folyadék vizet és sót tartalmaz bizonyos dózisban, hogy helyreállítsa a folyadékokat és az elektrolitokat a szervezetben.
5 percenként 5 ml folyadékot adhat csecsemőjének vagy kisgyermekének. Kicsit idősebb gyermekeknél adhat sima vízzel kevert elektrolit italt.
Ezt a rehidratáló oldatot otthon is elkészítheti ½ teáskanál só, 6 teáskanál cukor és 1 liter kevert víz felhasználásával.
Feltétlenül kerülje a palackozott gyümölcsleveket vagy üdítőket ennek az állapotnak a kezelésére, mivel ezek csak súlyosbítják a tüneteket.
Ha a kiszáradás súlyos, és teste nem képes szájon át folyadékot kapni, kórházba kell vinni, és IV-en keresztül folyadékot kell kapnia.
Házi gyógymódok
Milyen életmódbeli vagy házi gyógymódok használhatók a kiszáradás kezelésére?
Íme életmód- és házi gyógymódok, amelyek segíthetnek a kiszáradás kezelésében vagy megelőzésében:
- Ha lázas, győződjön meg arról, hogy sok folyadékot fogyaszt, különösen akkor, ha hányás és hasmenés tüneteit tapasztalja.
- Ha nehézségei vannak a vízivással, azonnal forduljon orvoshoz.
- Igyon sok vizet, mielőtt edzene vagy szabadtéri tevékenységeket végezne.
- Viseljen vékony, légáteresztő anyagú ruhákat, például pamutot.
Ha bármilyen kérdése van, konzultáljon orvosával a legjobb megoldás érdekében.
