Craniosynostosis: okai, tünetei, kezelése stb.

x

Meghatározás

Mi a craniosynostosis?

A craniosynostosis olyan születési rendellenesség, amely a csecsemő fejének rendellenes alakját okozza a koponya rendellenességei miatt.

A koponyacsont nem egyetlen teljes csont, amely egyedül áll, hanem hét különböző csontlemez kombinációja.

A hét csontot varratoknak nevezett hálózat köti össze egymással. A rugalmas varratok lehetővé teszik a koponyacsontok tágulását, amikor az agy térfogata növekszik.

Az idő múlásával a varratok egyre jobban megkeményedtek és végül bezárultak, és a hét csontlemezt teljes koponyává egyesítették.

A csecsemőkről azt mondják, hogy craniosynostosisban szenvednek, ha egy vagy több varratszövet gyorsabban bezárul, mint kellene.

Ennek eredményeként a csecsemő agya nem tud optimálisan fejlődni, mert az összeolvadt koponyacsontok gátolják.

Ez az állapot nagyon veszélyes, mert több rendellenességhez és rendellenességhez vezethet. A koponyacsontok aránytalan alakja hosszan tartó fejfájást, látási problémákat és pszichológiai problémákat okozhat az élet későbbi szakaszaiban.

A craniosynostosis a csecsemő koponyacsontjának rendellenessége, amely súlyosbodni fog, ha nem kezelik gyorsan.

Melyek a craniosynostosis típusai?

A craniosynostosis olyan állapot, amelyet négy típusra lehet felosztani, a koponya gyorsított záródásában részt vevő varrat típusától függően.

A craosynostosis különböző típusai a következők:

Nyilas

Ez egy típus craniosynostosis leggyakrabban megtalálható. Mint a neve is mutatja, ez a rendellenesség akkor jelentkezik, amikor a rész sagittalis varrat amely a felső koponya elejétől a hátsó részéig (koronaterület) húzódik és túl korán záródik.

Ez a rendellenesség a fej megnyúlását és kissé ellapulását okozza.

Koronális

A koronális varrat a jobb és a bal fültől a koponya tetejéig terjed. Ennek a területnek az idő előtti bezárása a homlok egyenetlen és hullámossá válását okozhatja.

Metopikus

A metopikus varrat az orrtól a homlok középvonalán át a koronáig terjed, és a koponya tetején található sagittális varrathoz kapcsolódik.

Ennek a varratnak a korai lezárása miatt a homlok háromszöget képez a feje hátsó részével.

Lambdoid

Korai záródás történik a lambdoid varratban, amely jobbról balra fut a koponya hátsó részén.

Ez azt eredményezi, hogy a baba feje részben laposnak tűnik, és az egyik fül helyzete magasabb, mint a másik.

A lambdoid craniosynostosis rendkívül ritka típus.

Mennyire gyakori ez az állapot?

A craniosynostosis ritka betegség. Megfelelő és gyors kezelés és kontroll mellett az ilyen rendellenességű csecsemők fejlődése még mindig jól sikerülhet.

Jelek és tünetek

Melyek a craniosynostosis jelei és tünetei?

A craniosynostosis tünetei és jelei általában születéskor jelentkeznek, és néhány hónap múlva nyilvánvalóbbá válnak. Ezek a tünetek a következők:

• A csecsemő feje tetején látható korona nem látható
• A baba koponyájának alakja furcsának tűnik (aránytalan)
• A megnövekedett nyomás megjelenése a csecsemő koponyájában
• A csecsemő feje nem fejlődik az életkor előrehaladtával

Bizonyos esetekben a craniosynostosis zavarokat vagy károsodást okoz az agyban, valamint általában gátolja a növekedési folyamatot. Itt vannak a tünetek, amelyekkel tisztában kell lennie.

• Hirtelen hányás, émelygés nélkül.
• Hallási zavarok. Orvosa minden látogatáskor rendszeresen ellenőrzi gyermeke fejének növekedését.
• Duzzanat vagy nehezen mozgatható a szemprobléma.
• Több alvás és kevesebb játék.
• Hangos és szabálytalan légzési hangok
• Könnyebb sírni, mint máskor.

Mikor kell orvoshoz fordulnom?

Az orvos minden alkalommal ellenőrzi a csecsemő agyának és koponyájának fejlődését.

Azonnal konzultáljon orvosával, ha aggályai vagy kérdései vannak a kicsi feje növekedésével és alakjával kapcsolatban.

Ok

Mi okozza a craniosynostosist?

A craniosynostosis oka nem biztos. Ennek ellenére néha ez az állapot összefügg a genetikai rendellenességekkel, a terhesség alatti vegyi anyagoknak való kitettséggel és a genetikai tényezőkkel.

A Mayo Clinic oldalról indítva a craniosynostosis oka általában a típustól függ, amely lehet szindrómás vagy nonszindrómás állapot.

Szindrómás craniosynostosis

A szindrómás craniosynostosis bizonyos genetikai szindrómák, például Apert-szindróma, Pfeiffer-szindróma vagy Crouzon-szindróma által okozott állapot.

Ezek a különféle szindrómák befolyásolhatják a csecsemő koponyájának, más fizikai testeinek fejlődését az egészségügyi problémákra.

Nem szindrómás craniosynostosis

A nonszindrómás craniosynostosis a leggyakoribb típus, de nem tudni, mi okozza.

Úgy gondolják azonban, hogy a nem szindrómás craniosynostosis genetikai vagy örökletes tényezők és környezeti tényezők kombinációja.

Kockázati tényezők

Mi növeli a craniosynostosis kialakulásának kockázatát?

A Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) számos dolgot ismertet, amelyek kockázati tényezők lehetnek a craniosynostosis számára:

Anyának pajzsmirigybetegsége van

A pajzsmirigybetegségben szenvedő terhes nők nagyobb eséllyel szülnek kranioszinosztózisos csecsemőt.

A pajzsmirigy betegségét nem tapasztaló terhes nőkkel szemben az esély sokkal kisebb.

Olyan gyógyszerek, amelyeket az anya szedett

Azok a nők, akik klomifén-citrátot (termékenységet szedő gyógyszer) szedtek a terhesség előtt vagy korábban, nagyobb valószínűséggel kaptak kranioszinosztózisban szenvedő babát.

Eközben azok a terhes nők, akik nem használják ezeket a gyógyszereket, kevésbé valószínűek.

Diagnózis és kezelés

A megadott információk nem helyettesítik az orvosi tanácsot. MINDIG konzultáljon orvosával.

Melyek a szokásos tesztek ennek az állapotnak a diagnosztizálására?

A craniosynostosis olyan rendellenesség, amelyet orvosoknak és szakembereknek kell kezelniük, például gyermek idegsebészeknek vagy plasztikai sebészeknek.

Néhány vizsgálat a craniosynostosis diagnosztizálására a következő:

Fizikális vizsgálat

Ebben a fizikális vizsgálatban az orvos általában meg fogja mérni a baba fejét. Az orvos érezheti a fej teljes felületét is, hogy ellenőrizze a varratok és a korona állapotát.

Letapogatás

Ez a vizsgálat magában foglalja a CT-vizsgálatot, az MRI-t vagy a fej röntgenfelvételeit. Ennek a tesztnek a célja annak vizsgálata, hogy a varratszövetek valamelyike ​​a normálisnál gyorsabban zár-e be.

Lézeres letapogatás is elvégezhető a fej és a koponya pontos mérése érdekében.

DNS-teszt

Ha egy másik genetikai rendellenességgel való kapcsolat gyanúja merül fel, DNS-vizsgálatot lehet végezni az azt kiváltó genetikai rendellenesség típusának meghatározására.

Milyen kezelési lehetőségek vannak a craiosynostosis kezelésére?

Az enyhe vagy közepes súlyosságú craniosynostosis nem igényel komoly kezelést.

Az orvos általában azt tanácsolja a babának, hogy viseljen egy speciális sisakot, amely a koponya alakjának rendbetételét és az agy fejlődését segíti.

Ha a craniosynostosis súlyos, műtétet kell végrehajtani az agyra nehezedő nyomás csökkentése és megelőzése érdekében, helyet biztosítva az agy fejlődésének és a koponya alakjának kiegyenesítése érdekében.

Kétféle műtét végezhető el a craniosynostosis kezelésében, nevezetesen:

Endoszkópos műtét

Ez a minimálisan invazív műtét hat hónaposnál fiatalabb csecsemők számára alkalmas, feltéve, hogy csak egy varrat problémás.

Ebben a műveletben a problémás varratok kinyílnak, hogy az agy normálisan fejlődhessen.

Nyílt műtét

Ezt a típusú műtétet hat hónapnál idősebb csecsemőknél végzik. Nem csak a problémás varratok kezelésére, hanem a koponyacsontok aránytalan alakjának javítására is.

A nyitott műtét utáni gyógyulási időszak hosszabb, mint az endoszkópos műtéteké. Sisakterápia adható a koponya kiegyenesítésére endoszkópos műtét után, de nyílt műtétben ez a terápia nem szükséges.

Bonyodalmak

Melyek a craniosynostosis lehetséges szövődményei?

Különböző dolgok következhetnek, amelyek a csecsemők kranioszinosztózisát nem kezelik azonnal:

• A fej és az arc állandó hibái
• Csökkent gyermek önbizalma

Ha a craniosynostosis esete enyhe, a koponya károsodásának kockázata általában kicsi, amíg a varrat és a fej alakja műtéttel azonnal korrigálódik.

Csak annyi, hogy a csecsemők, akik kranioszinosztózist tapasztalnak és bizonyos szindrómák kísérik őket, fokozott koponyaűri nyomást tapasztalhatnak.

Ez az állapot akkor fordul elő, ha a csecsemő koponyájának fejlődése nem elég jó ahhoz, hogy helyet biztosítson növekvő agyának.

Ha nem kezelik gyorsan, a csecsemő koponyájában megnövekedett koponyaűri nyomás különféle dolgokat okozhat, nevezetesen:

• Problémák a csecsemő kognitív fejlődésével
• Vakság
• Késői fejlődés
• A test letargikus és ernyedt
• A szem mozgásának rendellenességei
• A baba testének görcsök

Ritka esetekben is végzetes lehet a baba.

Ha bármilyen kérdése van, konzultáljon orvosával a legjobb megoldás érdekében.