Tartalomjegyzék:
- Az mRNS vakcinák és a hagyományos vakcinák közötti különbség
- Az mRNS vakcinák előnyei a hagyományos vakcinákkal szemben
- Az mRNS vakcinának lehetősége van rák kezelésére
Mivel az első vakcinát himlőre találták ki (himlő) 1798-ban az oltást továbbra is a fertőző betegségek kitörésének megelőzésére és leküzdésére használták. Az oltásokat általában legyengült betegségeket okozó szervezetek (vírusok, gombák, baktériumok stb.) Felhasználásával készítik. Most azonban létezik egyfajta vakcina, az úgynevezett mRNS vakcina. A modern orvostudományban erre a vakcinára koronavírus vakcinaként (SARS-CoV-19) hivatkoznak a COVID-19 járvány megállításában.
Az mRNS vakcinák és a hagyományos vakcinák közötti különbség
Miután Edward Jenner brit tudós felfedezte az oltási módszert, Louis Pasteur francia tudós az 1880-as évek elején kidolgozta a módszert, és sikerült megtalálni az első oltást. Pasteur oltása lépfene okozó baktériumokból készül, amelyek fertőző képességei meggyengültek.
Pasteur felfedezése a hagyományos vakcinák megjelenésének kezdete volt. Ezenkívül kórokozókkal történő vakcinák előállításának módszerét más fertőző betegségek, például kanyaró, gyermekbénulás, bárányhimlő és influenza elleni immunizálásra szolgáló vakcinák előállítására alkalmazzák.
A kórokozók gyengülése helyett a vírusos megbetegedések elleni védőoltásokat a vírus bizonyos vegyi anyagokkal történő inaktiválásával végzik. Néhány hagyományos vakcina a kórokozó bizonyos részeit is felhasználja, például a hepatitis B vakcinához használt HBV vírus mag burkolatát.
Az RNS-molekula (mRNS) vakcinában az eredeti baktériumok vagy vírusok egyáltalán nincsenek. Az mRNS vakcina mesterséges molekulákból áll, amelyek egy betegséget okozó szervezet számára egyedülálló fehérje genetikai kódból, nevezetesen antigénekből állnak.
Például a SARS-CoV-2 vírus 3 fehérje szerkezettel rendelkezik a hüvelyen, a membránon és a tüskéken. A Vanderbilt Egyetem kutatói kifejtették, hogy a COVID-19 mRNS vakcinájában kifejlesztett mesterséges molekulák a vírus mindhárom részében megtalálják a fehérjék genetikai kódját (RNS).
Az mRNS vakcinák előnyei a hagyományos vakcinákkal szemben
A hagyományos oltások úgy működnek, hogy utánozzák a fertőző betegségeket okozó kórokozókat. A vakcina kórokozó komponensei ezután antitestek képződésére serkentik a testet. Egy RNS-molekula vakcinában a kórokozó genetikai kódja úgy alakult ki, hogy a test a saját antitestjeit fel tudja építeni a kórokozó ingerlése nélkül.
A hagyományos oltások fő hátránya, hogy nem nyújtanak hatékony védelmet a károsodott immunrendszerrel rendelkező emberek, köztük az idősek számára. Még akkor is, ha az immunitás kiépül, általában nagyobb oltóanyag-adagra van szükség.
Az előállítás és a kísérleti eljárás során az RNS-molekula vakcinák gyártása állítólag biztonságosabb, mivel nem vesz részt patogén részecskékben, amelyek veszélyeztetettek a fertőzés kiváltására. Ezért úgy tekintik, hogy az mRNS vakcina nagyobb hatékonysággal bír, és kisebb a mellékhatások kockázata. Az mRNS vakcina előállításának ideje is gyorsabb, és közvetlenül, nagy léptékben végezhető
A Cambridge-i Egyetem kutatóinak tudományos áttekintése alapján az Ebola, a H1N1 influenza és a Toxoplasma vírusok mRNS vakcináinak gyártási folyamata átlagosan egy hét alatt befejeződik. Ezért az RNS molekuláris vakcinák megbízható megoldást jelenthetnek az új betegségjárványok enyhítésére.
Az mRNS vakcinának lehetősége van rák kezelésére
Korábban oltások ismerték a bakteriális és vírusos fertőzések okozta betegségek megelőzését. Az RNS-molekula vakcina azonban felhasználható a rák kezelésére.
Az mRNS vakcina előállításához alkalmazott módszer meggyőző eredményeket mutatott az immunterápia előállításában, amely az immunrendszert serkenti a rákos sejtek gyengítésére.
Még mindig a Cambridge-i Egyetem kutatói tudják, hogy a mai napig több mint 50 klinikai vizsgálatot végeztek az RNS-molekula vakcina rákkezelésben történő alkalmazásával kapcsolatban. A pozitív eredményeket mutató vizsgálatok között szerepel a vérrák, a melanoma, az agyrák és a prosztatarák.
Az RNS molekuláris vakcinák rákkezelésre történő felhasználásához azonban még mindig nagyobb tömegű klinikai vizsgálatokat kell végrehajtani annak biztonságosságának és hatékonyságának biztosítása érdekében.
