Tartalomjegyzék:
- 1. Hormonfehérje
- 2. Fehérjeenzimek
- 3. Szerkezeti fehérje
- 4. Antitest fehérje
- 5. Szállítás fehérje
- 6. Fehérjekötés
- 7. Fehérje aktivátor
A fehérjék összetett molekulák, amelyek segítik a testet funkcióinak optimális ellátásában. A fehérje többféle ételben megtalálható, például marhahúsban, csirkében, dióban, tojásban, halban és garnélarákban. Nos, a fehérje először a testben a legkisebb szerkezetre, nevezetesen az aminosavakra bomlik, majd a szervezet felszívhatja. Kiderült, hogy a test minden fehérjetípusa bizonyos funkciókat lát el. Tudja már, hogy milyen típusú fehérje van a szervezetben? Nézze meg az alábbi értékeléseket.
1. Hormonfehérje
A fehérje egyik típusa az, amely a hormonokat alkotó alapvető vegyi anyagként működik. Ez a hormon kémiai hírvivőként működik, amely a véráramon keresztül továbbítja az üzeneteket. Ezen hormonok mindegyike hatással lesz a test egy meghatározott sejtjére, amelyet célsejtként ismerünk.
Például egy hasnyálmirigy nevű szerv termeli az inzulin hormont. Ez a hormon inzulin a vércukorszintre reagálva termelődik (például étkezés után). Az inzulin hormont a hasnyálmirigy szabadítja fel, hogy a vérben lévő cukrot megcélozza a célsejtjeivel. Hogy a vér ne halmozza fel a cukrot.
2. Fehérjeenzimek
A szervezet más fehérjéi felelősek az enzimek képződéséért. Az enzimek a test kémiai reakcióinak támogatására működnek.
Például a szervezetben az összes tápanyagforrást, a szénhidrátoktól, a fehérjéktől és a zsíroktól kezdve, egyszerűbb formákká kell átalakítani a felszívódás érdekében. Most, hogy megváltoztassuk mindazt, ami több komplex kémiai reakciót igényel a testben. Ezek a kémiai reakciók zavartalanul fognak menni, ha enzimek vannak a testben.
3. Szerkezeti fehérje
A legnagyobb fehérjetípus a strukturális fehérje. A strukturális fehérjék fontos komponensekként szolgálnak, amelyek a sejt felépítéséből építik fel a test felépítését.
A strukturális fehérjék leggyakoribb példái a kollagén és a keratin. A keratin típusú fehérje erős és rostos fehérje, amely kialakíthatja a bőr, a körmök, a haj és a fogak szerkezetét. Eközben a kollagén formájában lévő strukturális fehérje az inak, a csontok, az izmok, a porcok és a bőr építőjeként működik.
4. Antitest fehérje
A védekező fehérje egy olyan fehérje, amely megvédi a testet a szervezetbe jutó idegen anyagoktól vagy idegen organizmusoktól. A fehérje antitestképző komponensként működik a szervezetben.
A fehérjeszükséglet kielégítésével az antitestek képződése is optimálisabb és védőbb lesz. Tehát a test megvédheti magát a betegségektől.
5. Szállítás fehérje
A fehérje a testben a testben lévő molekulák és tápanyagok bevezetőjeként is funkcionál a sejtekbe és a sejtekből. Ilyen például a hemoglobin. A hemoglobin a vörösvértesteket alkotó fehérje.
A hemoglobin megköti az oxigént és eljuttatja azokat a szövetekbe, amelyeknek oxigénre van szükségük a tüdőből. A transzportfehérje másik példája a szérumalbumin, amely felelős a zsírnak a véráramba juttatásáért.
6. Fehérjekötés
A kötő fehérjék feladata a tápanyagok és a molekulák megkötése későbbi felhasználás céljából. Példa erre egy vas rögzítőelem. A test vasat tárol a szervezetben ferritinnel. A ferritin egy olyan fehérje, amely megköti a vasat. Amikor később újra szükség van vasra a vörösvérsejtek képződéséhez, a ferritinben lévő vas felszabadul.
7. Fehérje aktivátor
A meghajtó fehérje szabályozza a szív mozgásának erejét és sebességét, valamint az izmok is, amikor összehúzódnak. Amikor a test mozog, izomösszehúzódás lesz, ennek összehúzódása során a hajtó fehérje szerepére van szükség.
Például, ha meghajlítja a lábát, akkor az izomrostjai mozogni fognak. Amikor ezek az izomrostok mozognak, valójában nagyon kémiai reakciók lépnek fel.
A test átalakítja az ATP-t vagy a kémiai energia egy olyan formáját, amely a testben mechanikai változások előidézésére válik felhasználhatóvá. Ennek a kémiai energiának a mechanikai változássá történő átalakításának folyamata magában foglalja a fehérjék, nevezetesen az aktin és a miozin aktiválását az izomrostokban. A mechanikus változás az a lábad helyzete, amely végül hajlítássá változik, ami korábban egyenes volt.
x
