Pleuritis: tünetek, okok, szövődmények, a kezeléshez

Meghatározás

Mi a mellhártyagyulladás?

A mellhártyagyulladás a mellhártyában fellépő gyulladás. A pleura két vékony szövetréteg, amely körülveszi a mellkas üregét és a tüdőt.

A két szövet között pleurális folyadék található, amely súrlódás esetén kenje be a bélést. Amikor a mellhártyaszövet gyullad, a mellhártya két rétege nem dörzsölődhet simán.

A gyulladást általában fertőzés okozza. Ez az állapot fájdalmas fájdalmat okozhat, különösen belégzéskor. A fájdalom akkor is érezhető, ha a szenvedő köhög, tüsszent vagy bizonyos mozdulatokat hajt végre.

Ez a betegség átterjedhet más emberekre, ha az ok fertőző fertőzés. Ennek a betegségnek a kezelése általában a fertőzés vagy a gyulladás egyéb okainak kezelésére összpontosít.

Mennyire gyakori ez az állapot?

A mellhártyagyulladás meglehetősen gyakori állapot. Az előfordulás azonban továbbra is csökken az orvosi világ fejlődésével együtt, különösen az antibiotikum-kezelés felfedezése után.

Ez a betegség gyakoribb az idős betegeknél, különösen a 65 éves és annál idősebb betegeknél. Ennek a betegségnek az előfordulása nem mutat szignifikáns különbséget a férfi és a női nemi betegek körében.

Ennek a betegségnek nagy esélye van a gyógyulásra, és a meglévő kockázati tényezők ellenőrzésével leküzdhető. Ha többet szeretne megtudni erről a betegségről, megbeszélheti orvosával.

Jelek és tünetek

Milyen jelei és tünetei vannak a mellhártyagyulladásnak?

A mellhártyagyulladás fő tünete az éles, szúró és tartós fájdalom a mellkasban. A fájdalom érezhető a mellkas, a váll és a hát egyik vagy mindkét részén.

Belégzéskor a fájdalom általában súlyosbodik. Bár a tüdőnek nincsenek idegfájdalmai, a mellhártya számos idegvégződést tartalmaz.

Ezenkívül légszomj tüneteit is tapasztalhatja, ha ez az állapot összefügg a pleura folyadékgyülemével (pleurális folyadékgyülem).

A Mayo Klinikától idézve itt vannak a leggyakoribb jelek és tünetek:

• Légszomj, amely súlyosbodik, amikor lélegzik, köhög vagy tüsszent
• Légszomj vagy légszomj
• Köhögés - csak néhány esetben
• Láz - csak néhány esetben
• A mellkas feszes és gyengéd érzés
• A fájdalom gyakran az üreg elején vagy hátul van, és néha hát- vagy vállfájdalmat tapasztalhat

Előfordulhat, hogy néhány egyéb tünetet vagy jelet nem sorol fel a fenti. Ha szorongana e tünetek miatt, azonnal forduljon orvosához.

Mikor kell orvoshoz menni

Hívja orvosát, ha tapasztalja:

• Köhögés, hidegrázás és magas láz, amely sárga vagy zöld váladékot eredményez. Lehetséges, hogy tüdőgyulladása van.
• Duzzadt karok vagy lábak. Lehet, hogy tüdőembóliája és mélyvénás trombózisa van.

Minden beteg teste eltérő jeleket és tüneteket mutat. A legmegfelelőbb kezelés és egészségi állapota szerint ellenőrizze az érzett tüneteket az orvosnál vagy a legközelebbi egészségügyi központban.

Ok

Mi okozza a mellhártyagyulladást?

Két réteg membrán választja el a tüdőt és a mellkasüreg falát. A tüdőt szegélyező membránt mély mellhártyának hívják, míg a mellkas falában lévő a parietális mellhártya.

A mély és a parietális mellhártya között kis mennyiségű folyadék található, amely kenőanyagként működik. Amikor lélegzik, és a tüdeje összehúzódik, a két mellhártyaréteg normálisan dörzsöli egymást a kenőanyag jelenlétében.

Ha azonban irritáció és gyulladás jelentkezik a mellhártya bélésében, a két réteg közötti súrlódás fájdalmat okozhat, különösen légzéskor.

A gyulladást pleurális fertőzés, gyógyszerek vagy egészségi állapot okozhatja. Néhány olyan állapot vagy betegség, amely általában mellhártyagyulladást okoz:

• Vírusfertőzések, például influenza (influenza)
• Bakteriális fertőzések, például tüdőgyulladás és tuberkulózis
• Gombás fertőzés
• Autoimmun betegségek, például rheumatoid arthritis és lupus
• Bizonyos gyógyszerek
• A tüdőrák a mellhártya felszíne közelében

A dohányzás közvetlenül nem befolyásolja a mellhártyagyulladást. Azonban a betegségben szenvedőknek kerülniük kell a dohányzást. A dohányzás ugyanis gyakran köhögést okoz, így a fájdalom fokozódik.

A dohányzás elkerülése és abbahagyása nemcsak megvédi Önt ettől a betegségtől, hanem hozzájárulhat a tüdő általános egészségének megőrzéséhez is.

Kockázati tényezők

Milyen tényezők növelik a mellhártyagyulladás kockázatát?

A mellhártyagyulladás olyan gyulladásos betegség, amely kortól és faji csoporttól függetlenül szinte bárkinél előfordulhat. Számos tényező azonban növelheti az ember e betegség kialakulásának kockázatát.

Számos tényező növelheti a mellhártyagyulladás kockázatát, beleértve:

1. Kor

Ennek a betegségnek az előfordulása gyakoribb 65 éves és idősebb embereknél. Az életkor előrehaladtával növekszik a kockázata ennek a betegségnek.

2. A mellkason sérülés vagy trauma történt

Ha olyan balesetet szenvedett, amely a mellkas sérülését vagy traumáját eredményezte, akkor sokkal nagyobb a kockázata ennek az állapotnak a kialakulásában.

Ezenkívül a mellkason végzett műtéti vagy sebészeti beavatkozások, például a szívműtétek, szintén potenciálisan traumát okozhatnak a mellkason, így megnő a betegségben szenvedés kockázata is.

3. Légzési és tüdőproblémáktól szenved

Ha a tüdővel kapcsolatos problémái vagy betegségei vannak, például tüdőembólia, hörghurut vagy tüdőrák, akkor nagyobb az esélye a pleura gyulladásának kialakulására.

4. Más betegségekben szenved

Bizonyos típusú betegségek, például limfóma, reumás ízületi gyulladás, mesothelioma vagy szívbetegség növelhetik a mellhártyagyulladás kockázatát.

Bonyodalmak

Milyen egészségügyi komplikációk jelentkezhetnek a mellhártyagyulladás miatt?

A mellhártyagyulladás gyógyítható betegség. Van azonban esély arra, hogy szövődmények lépnek fel, ha a betegséget nem kezelik azonnal.

1. Pleurális effúzió

A folyadék felhalmozódása a pleura üregében fertőzést okozhat. Ezenkívül a folyadék a tüdőhöz nyomódhat, így a beteg légzése megzavarható.

2. Pneumothorax

Ha a mellhártyagyulladás a mellkasüreg sérülésével vagy traumájával függ össze, akkor lehetséges, hogy ez a tüdő elmozdulását okozhatja, és levegő juthat a mellhártyába. Ezt az állapotot pneumothoraxnak nevezzük.

3. Hemothorax

A mellüreg traumája fájdalmat és vérképződést okozhat a mellhártya üregében. Ha túl sok vér halmozódott fel ezen a területen, a beteg sokkot érhet a sok vér elvesztése miatt.

A hemotorax emellett hipoxiát vagy oxigénhiányt is okozhat a test sejtjeiben.

Diagnózis és kezelés

A leírt információ nem helyettesíti az orvosi tanácsot. MINDIG konzultáljon orvosával.

Hogyan lehet diagnosztizálni ezt az állapotot?

A mellhártyagyulladás diagnosztizálásában a fő hangsúly a gyulladás és a duzzanat helyének és okának meghatározása. Először is, az orvos fizikai vizsgálatot végez, és megkérdezi a betegség előzményeit.

Ezt követően a pontosabb diagnózis érdekében orvosa felkéri Önt, hogy végezzen el egy vagy több alábbi tesztet:

1. Mellkas röntgen

A mellkas röntgen segítségével orvosa felismerheti a tüdő gyulladását. Az elvégzett röntgen típusa a decubitus, amely röntgenfelvétel, amelyet akkor végeznek, ha az oldaladra fekszel.

Ezzel a pozícióval a folyadék felhalmozódása a mellhártyájában tisztábban látható.

2. Vérvizsgálat

Vérvizsgálaton keresztül megtudhatja, hogy van-e fertőzés és mi okozza azt.

Ezenkívül a vérvizsgálatok az immunrendszer rendellenességeit vagy problémáit is felismerhetik.

3. Toracentézis

A thoracentesis eljárás során az orvos tűt szúr a mellkasába. Ezt követően az orvos a tűn keresztül szívja a folyadékot a tüdőbe. A folyadékot laboratóriumban ellenőrzik fertőzés szempontjából.

Ez a teszt azonban meglehetősen kockázatos, ezért a mellhártyagyulladás legtöbb esetben ritkán hajtják végre.

4. Számítógépes tomográfia (CT vizsgálat)

Néha az orvos felkéri Önt is CT-vizsgálatra, hogy megtudja a mellkas belső szerveinek felépítését.

A CT-vizsgálat tisztább és részletesebb képeket eredményezhet, így orvosa még a legkényesebb szöveteket is láthatja a mellkasában.

5. Ultrahang (USG)

Az ultrahangvizsgálat hanghullámok segítségével képet készít a mellkasüreg belsejéből. Ezzel a vizsgálattal az orvos kimutathatja a folyadék felhalmozódását vagy a gyulladást.

6. Biopszia

A pleura biopszia hasznos a mellhártyagyulladás okának meghatározásában. Ezen eljárás során az orvos egy kis tűt fog behelyezni a mellkasába. Ezután a tűvel egy kis szövetmintát veszünk a mellhártyájából.

Ezután a szövetet a laboratóriumban megvizsgálják, hogy ellenőrizzék-e fertőzést, rákot vagy tuberkulózist (TB).

7. Torakoszkópia

A folyamatban lévő thoracoscopy eljárás során orvosa egy kamerával ellátott csövet helyez be a mellkasán lévő bemetszésen keresztül. A kamera célja a fertőzött mellkas területének kiderítése.

Hogyan kezeljük a mellhártyagyulladást?

A mellhártyagyulladásban szenvedő betegek kezelése a fő okra összpontosít. Ha a fő ok bakteriális fertőzés, például tüdőgyulladás vagy tuberkulózis, antibiotikumokat adnak a bakteriális fertőzés leküzdésére.

Ha az ok vírusfertőzés, a gyulladás önmagában elmúlik. A gyulladással járó légszomj fájdalomcsillapítóval, például nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel (NSAID) kezelhető. Az ibuprofent gyakran használják a fájdalom kezelésére is.

Ha az NSAID-k hatástalanok vagy alkalmatlanok, más fájdalomcsillapítókat is kaphat, például paracetamolt vagy kodeint.

Ha az oldalán fekszel a mellkas oldalán, amely fáj, akkor segíthet csökkenteni a fájdalmat.

A kezelés eredményei a betegség súlyosságától függenek. Amikor a gyulladást okozó állapotot gyorsan diagnosztizálják és kezelik, a teljes gyógyulás gyakori.

Házi gyógymódok

Milyen életmódbeli változások vagy otthoni gyógymódok kezelhetik a mellhártyagyulladást?

Az alábbi életmód és otthoni gyógymódok segíthetnek a mellhártyagyulladás kezelésében:

• A gyógyszert az orvos utasítása szerint vegye be. Szükség szerint vegyen be olyan gyógyszereket, mint például az ibuprofen (Advil, Motrin IB stb.) A fájdalom és a gyulladás enyhítésére.
• Pihenj sokat. Keresse meg azt a pozíciót, amelyben a legkényelmesebbnek érzi magát, és próbáljon ebben a helyzetben maradni. Még ha javulni is kezd, ne próbáljon túl keményen dolgozni.

Ha bármilyen kérdése van, forduljon orvosához, hogy jobban megértse az Ön számára legjobb megoldást.